|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Régi és új Kiállítások Tihanyban Varga Imre Régi és új művek című kiállítását június 19-én, szombaton nyitotta meg a tihanyi bencés apátság kőtárában Kratochwill Mimi művészettörténész. A nyolcvanéves, Kossuth- és Herder-díjas szobrászművész, Varga Imre készített kisplasztikákat és érméket, portrékat, díszítő plasztikákat, táblaképeket, grafikákat, gobelineket. Leginkább mégis köztéri szobrai, emlékművei révén ismerjük őt. Hétköznapjaink részét képezik ezek az alkotások, mint például Óbudán a Várakozók című, vagy ahogy csak a helybéliek hívják: az "esernyős lányok" kompozíciója, a fakorlátnak támaszkodó Radnóti gondterhelt alakja, vagy a megtört boltív alatt álló Károlyi Mihály. Varga Imre műveit azonban nemcsak itthon, hanem számos európai város közterein is megtaláljuk: Bartók Béla Brüsszelben hirdeti a magyar kultúra egyetemességét, II. Rákóczi Ferenc szobra Bad Kissingenben áll büszkén, Rhöndorfban található a De Gaulle-Adenauer szoborpáros, Tel-Avivban pedig Raoul Wallenberg szobra öregbíti alkotója hírnevét. Varga Imre 1972-ben Tihanyban rendezett kiállításával robbant be a kortárs művészetbe. Most visszatért. Az apátság kőtárában rendezett tárlat - amely augusztus 12-ig várja a látogatókat - kisplasztikák és fényképek segítségével ad ízelítőt a művész munkásságából. A kiállítás egyfajta visszatekintés: mi is történt, milyen alkotásokkal gazdagította a magyar kultúrát Varga Imre 1972 óta? Szent István, Szent Gellért, Szilveszter pápa szobrát, az elragadóan bájos, kecses Várakozókesernyős nőalakjait külön-külön is megcsodálhatjuk, akárcsak Liszt Ferenc vagy Radnóti figuráit. A művész háta mögött rendkívül termékeny alkotói évtizedek állnak, ezért fényképek segítik a látogatókat abban, hogy minél szélesebb körben megismerhessék a szobrászművész remekműveit. Varga Imre kiállításával párhuzamosan látható az apátság kiállítótermében Polgár Rózsa Munkácsy- és Kossuth-díjas kárpitművész csodaszép tárlata. A harmóniát és békét sugárzó színkompozíciók, a leheletfinom, szinte festményszerű szőttesek elkápráztatják a befogadót. De nem csak esztétikai élményt nyújtanak ezek az életre kelt alkotások. Részesei lehetünk a művész hitvallásának, akár ha az Anyaság című munkáját szemléljük, amely egyszerre foglalja magában a szeretetet, ölelést, fájdalmat és az elválást, akár ha az 1996-os millecentenárium alkalmára Kölcsey Himnuszának eszmei megjelenítésével szőtt kárpitot vagy a Szabadság fény felé induló alakjait nézzük. Jókai Anna így ír Polgár Rózsáról: "Európai művész, aki nemzetének sajátosságait nem fél alkotássá emelni; tudja, az Európához való tartozás nem felhígulást jelent, nem feladását önértékeknek, hanem éppen azt a képességünket, hogy megszenvedett tapasztalataink által gazdagítsuk ezt az Európának nevezett térséget..." b.z.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|