|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az Olvasó írja Az Európa(i) Tanács Mivel május elseje óta az Európai Unió teljes jogú tagjai vagyunk, ezért fontos, hogy az unió szervezetrendszerét jól ismerjük. Sajnos a katolikus hetilap hasábjain is előfordult, hogy az Európa Tanácsot uniós intézményként említették. Ez egy gyakori és általános félreértés, amit el kell oszlatni. Az Európa Tanács (Council of Europe) nem uniós szerv, hanem egy 1949-ben létrehozott nemzetközi szervezet, amelynek nagy szerepe van az emberi jogok európai rendszerének fejlesztésében, és a székhelye Strasbourgban található. Tehát nem keverendő össze az Európai Tanáccsal (European Council), amelyben az unió tagállamainak állam- és/vagy kormányfői vesznek részt, sem az Európai Unió Tanácsával (Council of the European Union), amely az unió legfőbb döntéshozó szerve. Mint látható, az utóbbi kettő tartozik az Európai Unió intézményei közé, míg az Európa Tanács független az unió szerveitől, mivel ez egy nemzetközi szervezet saját intézményrendszerrel. Természetesen még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek általánosan elterjedtté váljanak és jól beépüljenek a köztudatba, ezt azonban csak pontos információk alapján lehet elvárni. Zsák Brúnó Trianon - de melyik? Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a Barangoló rovatban megjelent cikkeket. Az ismertetett helyek közül sokat felkerestem én is feleségemmel. Elmer Istvánnak a Börzsöny falvait ismertető riportja is nagyon tetszett, de szeretném felhívni a figyelmet egy kisebb tévedésre, amely sajnos több szakkönyvben is megtalálható. A zebegényi dombtetőn álló kápolna harangjával kapcsolatban azt írja, hogy mindennap fél ötkor megszólal a nemzeti emlékezés harangja: ekkor írták alá a Kis-Trianon palotában 1920. június 4-én a szerződést. A tárgyi tévedés az, hogy nem a Kis-Trianon, hanem a Nagy-Trianon palotában van az a nagyterem, ahol a békeszerződést aláírták. Néhány évvel ezelőtt jártunk Párizsban és Versailles-ban is. Megnéztük a főpalotát és a két Trianon palotát is. Először a Kis-Trianont, ahol a teremőrtől kérdeztem, hogy melyik teremben volt a szerződés aláírása. Ő a Versailles-i főpalotára utalt, de én felvilágosítottam, hogy ott a német szerződést írták alá, a magyar szerződést valamelyik Trianon palotában. A Nagy-Trianon palota hatalmas termében, az úgynevezett Galerié Cotelle-ben újra megkérdeztem a teremőrt, aki visszakérdezett, hogy magyar vagyok-e. Igenlő válaszom után sajnálkozását és együttérzését kifejezve megerősítette feltevésemet, hogy itt történt az aláírás. Itthon utánanéztem különböző könyvekben, hogy melyik helyszínre teszik az aláírást. A Panoráma útikönyvek (Franciaország, Párizs, Elzásztól Párizsig), a Magyar Larousse lexikon, valamint Galántai József: A trianoni békekötés című könyve a Nagy-Trianont jelöli meg. Az Akadémiai Kislexikon és A XX. század krónikája (Officina Nova) a Kis-Trianont említi, míg A magyarok krónikája (Officina Nova) a két palotát összekötő csarnokot jelöli (holott ilyen nincsen). A História című folyóirat néhány évvel ezelőtti számában is helytelenül a Kis-Trianon palota szerepelt az aláírás helyszíneként. Pedig fontos volna, hogy ez a számunkra szomorú, de sorsdöntő helyszín a köztudatban pontosan jelenjen meg, illetve rögződjön. Mayer László Budapest
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|