Mint a főnix...

Megújult a szombathelyi székesegyház

Az ókori Savaria városközpontja fölé épített középkori vár helyén ma a székesegyház és a püspöki palota klasszicizáló-késő barokk együttese magasodik.

Szent Márton, az egyházmegye védőszentje

Mária Terézia a székesfehérvárival egy időben, 1777-ben alapította a Szombathelyi Egyházmegyét. Püspökévé Szily János győri kanonokot nevezte ki, akit VI. Piusz pápa erősített meg hivatalában. A nagy műveltségű, tettre kész püspök 1791-ben az egykori gótikus vártemplom lebontatásával biztosított helyet a székesegyháznak, amelynek építése huszonhárom évig tartott. Az épületegyüttes értékeit több mint kétszáz esztendeig gyarapították egymást követő lokálpatrióta főpásztorok.

1945. március 4-én, a déli órákban nagy erejű amerikai légitámadás érte a várost, s láncos aknák találták el a székesegyházat is. Kapossy János 1946 márciusában, az Új Emberben megjelent írásában így emlékszik vissza a drámai látványra: "Beomlott a szentély kupolája, s vele Winterhalder Angyali üdvözlete vált porrá: hatalmas lyuk tátong az egykori freskó helyén. A robbanás irtóztató feszítő-szívó ereje lehántotta a nagykupola mennyezetképét. Mária bemutatása (Franz Anton Maulbertsch műve) - nincs többé. Leomlottak vagy lehámlottak a kereszthajó kisebb freskói és grisaille-képei. (...) Spreng mennyezetképének, a Mária születésének helyén ma a végtelen égboltra nyílik a tekintet, siváran merednek az égnek a megroncsolt falak, s a hatalmas nyíláson át bekandikálnak a tornyok..."

A templom az 1945. március 4-ei bombázás után

A hívek áldozatvállalásának köszönhetően újjáépített - belsőleg még teljesen dísztelen - templomot 1947. szeptember 7-én Mindszenty József bíboros, prímás szentelte fel. Restaurálási, felújítási munkálatok azóta is folyamatosan zajlottak a székesegyházban, amelyekkel igyekeztek visszavarázsolni - de legalábbis megidézni - az épület egykori szépségét, gazdagságát.

Kisléghi Nagy Ádám: A Szentlélek eljövetele

Megújul a nagytemplom belső tere

A székesegyház nagyszabású belső helyreállítását 1990-ben kezdte el az egyház, az önkormányzat támogatásával. Elsőként a szentélyt újították fel, majd a karzatot. Pótolták az egykori műmárvány borítást, és bearanyozták az oszlopfőket. 1999-ben áldották meg az új, hárommanuálos, ötvennégy regiszteres orgonát, majd a kereszthajó, a kupola, végül az utolsó szakaszban a hosszhajó felújítása zajlott.

Kisléghi Nagy Ádám festőművész 1999-ben kapott megbízást Konkoly István megyés püspöktől arra, hogy a kereszthajó négy üresen álló fülkéjébe új képeket fessen. A háború előtt ezekben a falmélyedésekben monokróm képek, úgynevezett grisaille-ok voltak. A főpásztor elképzelése az volt, hogy az új képek a templom titulusához - Sarlós Boldogaszszony ünnepéhez -, s az azt megjelenítő Vizitáció című oltárképhez kapcsolódjanak. Az egyenként mintegy tizenhat négyzetméteres hatalmas olajfestmény közül elsőként az Angyali üdvözlet, majd a Pásztorok imádása született meg. A sorozat harmadik darabja a Levétel a keresztről 2002-ben, A Szentlélek eljövetele pedig 2003-ban készült el és került a végleges helyére. A művészi koncepció szerint a templomban Mária alakján keresztül jelenik meg az egész üdvtörténet. E klasszikus szépségű, barokkosan mozgalmas, részletgazdag alkotások a székesegyház legjelentősebb, legértékesebb újkori műkincsei.

2002-ben állították fel a templomban Boldog Batthyány László mellszobrát. Az oltárra emelést követően pedig ereklye is került a szobor elé. (Az ereklyetartó talapzatán a nefelejcs motívum a szegények orvosának kedvenc virágára utal.)

Egy roppant nagy és költséges munka végére került pont azzal, hogy befejeződött a székesegyház tizennégy éve tartó teljes belső rekonstrukciója. A felújított templomot június 19-én, ünnepélyes szentmise keretében áldotta meg Konkoly István megyés püspök, aki ekkor tartotta pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját is.

Festmények, vértanúk, ereklyék

Aki ma ellátogat a székesegyházba, a ragyogó újdonságok mellett a régmúlt szépségeivel, történelmi értékeivel is találkozhat.

A kereszthajó műtárgyai Pannónia két híres szentjét idézik. A jobb oldalon helyezték el a tours-i püspök 1913-ban Szombathelynek ajándékozott fejereklyéjét, amelynek Tóth István szobrászművész készített hermát. Felette látható Maulbertsch Szent Márton csodatételeit megörökítő festménye. Balra, a XVIII. századi osztrák mesternek egy másik nagyméretű oltárképe - Szent Quirinus vértanúsága - vonja magára a látogató tekintetét.

A jelenlegi főoltárkép Takács István mezőkövesdi művész alkotása. 1950-ben elsőként ez a kép készült el a háború után romjaiból felépített székesegyház új festményei közül. A mű az eredeti, nyolc méter magas, 1791-ből való Maulbertsch-festmény tematikáját követve Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja. A Maulbertsch-kép a Műemléki Felügyelőség kezdeményezése folytán jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található letétbe helyezve. Restaurálása már megkezdődött, de még többéves, pénzigényes munka van hátra, hiszen a festmény a bombázáskor darabokra szakadt. A szakemberek azonban nem mondtak le a helyreállításáról.

Szent Placidus - a Krisztus utáni III. században élt római vértanú ereklyéje (teljes csontváza) a templom bejáratától jobbra található. A koporsó XVIII. századi spanyol brokátdísze és az ugyanebből az időből származó magyar csipke a bombázás során csodálatos módon sértetlen maradt. A titokzatos Placidus-ereklyét 1793-ban hozták Szombathelyre a római Pontianus-katakombából, ahova a keresztényüldöző Diocletianus uralkodása idején temették.

Lehetetlen vállalkozás a székesegyház minden értékes, érdekes régi és új részletének bemutatása. De Szombathely főtemploma mindenkit vár. A hívők mellett azokat is, akik talán éppen e harmonikus, lélekemelő térben, az ihletett szépségű alkotások szemlélése közben kerülnek közelebb ahhoz, akinek dicsőségére mindezt megalkották.

Körössy-Pallós

Fotók: K.L.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu