KÖNYVESPOLC

Kérdés a köztársaságról

Amikor először kezembe vettem Chantal Delsol könyvét, a Köztársaság mint francia kérdés címűt, bizony igencsak megdöbbentett a cím. Miért kérdés a köztársaság - éppen a franciáknak? Belelapozva a kis kék könyv rezüméjébe, azonnal kiderült, bizony a franciák is jócskán töprengenek ezen a régi kulcsfogalmon. Úgy tűnik, az új évezred kezdetén más népek, nagy államok éppúgy identitásválságban szenvednek, mint mi, magyarok. Miből is ered ez a bizonyos válság? Miért nem képesek olyan országok is, mint Franciaország, érett, felnőtt demokráciává válni? Igen, az olyan országok is, ahol töretlenül, szabadon, folytonosan létezett a köztársaság mint államforma - nem úgy, mint nálunk. Talán azért, mert még mindig azt hiszik sokan, hogy az intolerancia, az idegengyűlölet, a szélsőségek ellen olyan gyógyszer a demokrácia, mint az aszpirin a náthára. Ezek az ábrándok és illúziók dogmává merevítették a köztársaságot, amely mára szinte kizárólag a nosztalgiára épül. A híres francia politológus, Chantal Delsol még ennél is tovább megy: szerinte ez az állapot egyenesen a kirekesztés táptalajává vált. Azaz, ha a köztársaság ideológia lesz, akkor kezdődik a hazudozás és az elhallgatás.

Elgondolkodtató talán, hogyha a francia és más hasonló nemzetek, amelyek létét senki és semmi nem fenyegette és nem is fenyegeti ma sem, tehát ezek a nemzetek saját sorsukat mérlegelik ma, akkor nekünk, magyaroknak tízszer, sőt százszor meg kell gondolnunk - talán az ő példájukból -, hogy mi az, amit nem szabadna elrontanunk, mi az, amit el kell kerülnünk. Chantal Delsol könyve nemcsak a problémákat veti föl, de megoldást is kínál - Franciaország számára. De ha a sorok mögé tekintünk, könnyűszerrel megláthatjuk a bennünket is súlyosan érintő kérdéseket. A könyvet Fasang Árpád és Huber Ágnes kitűnő fordításában olvashatjuk.

(Chantal Delsol: Köztársaság mint francia kérdés - Magyar Szemle, 2004)

Völgyi Tóth Zsuzsa

"Magyar szemmel" a világ körül

Manapság már az sem mindegy, hogy nyaralásunkra milyen útikönyvet viszünk magunkkal. Az idegen nyelvből lefordított bédekkerek szépek, de hiába keressük bennük a magyar vonatkozásokat, érdekességeket. Pedig ilyenek a világban szinte mindenütt akadnak. A most megjelent Magyar szemmel című útikönyvsorozat a meglátogatott ország-régió általános turistalátványosságai mellett a magyar vonatkozásokat (kulturális, történelmi emlékhelyeket) is bemutatja. Néhány érdekesség a sorozat köteteiből:

Észak-Olaszország. Itália igen gazdag a magyar vonatkozású helyszínek, kulturális és történelmi emlékhelyek tekintetében. Velencéből származik vértanúhalált halt szentünk, Gellértpüspök. A könyv elmeséli, hogyan került Magyarországra, hol található Velencében emléktáblája, melyet 1900-ban Dessewffy Sándor csanádi püspök helyezett el. Kevés honfitársunk tudja, hogy Padovában szobra van Báthory István erdélyi fejedelemnek, későbbi lengyel királynak, de fontos adalék a magyar zarándokok számára a Szent Antal-bazilika magyar kápolnájának bemutatása is.

Jordánia. Honfitársaink régen is szerettek világot látni, így talán nem véletlen, hogy a Jordán folyóról az első hazai ismertetőt egy zarándok ferences barát még a XVI. században írta. Pécsváradi Gábor 1519-ben jeruzsálemi látogatása után kereste fel a Jordán völgyét. Az útikönyvben részletet találunk a zarándok naplójából.

Máig is élő mondák idézik Mátyás király cselekedeteit déli szomszédunknál

Horvátország és a szlovén tengerpart. Horvátországban majdnem mindenütt találunk magyar történelmi helyszíneket, hiszen összekötnek bennünket több mint nyolcszáz éves közös történelmünk emlékei, kulturális és gazdasági kapcsolataink. A könyv a magyar vonatkozások közül leírja például, hogy hol található a tatárok elől Dalmáciába menekülő királyunk, IV. Béla két leányának koporsója, milyen magyar szent ereklyék vannak Dubrovnikban, illetve hogyan került Horvátországba az a díszes miseruha, melyet Nagy Lajos királyunk felesége és leánya hímzett.

Szlovénia és a Trieszti-öböl. Szlovénia festői kis ország, amely télen-nyáron egyaránt szívesen látja a turistákat. Magyar vonatkozásokban itt sincs hiány. Az útikönyvből például azt is megtudhatják az érdeklődők, hogy hol található Cillei Ulrik koponyája, melyen a mai napig kivehető a Hunyadi-párti nemesek kardvágásainak nyoma, hol őrizték fogolyként Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, és milyen, máig is élő mondák idézik Mátyás király cselekedeteit déli szomszédunknál.

Mallorca, Ibiza, Menorca, Formentera. A Baleár-szigetek messze vannak hazánktól, de itt is találunk magyar vonatkozásokat. A szigeteket I. Jakab, Katalónia és Arragónia királya hódította el a móroktól. Jakabot felesége Mallorcára is elkísérte, és az asszony később sokat tett a sziget fejlődéséért. Legyünk büszkék rá, hogy a nagy hírű királynő magyar volt, II. András királyunk leánya, Árpád-házi Jolán. Az útikönyvben a hazájától távol került királylány történetei mellett egy későbbi uralkodó feleség, Sissi mallorcai látogatásáról is olvashatunk.

(A "Magyar szemmel" útikönyvsorozat kötetei megvásárolhatók a könyvesboltokban.)

kl

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu