Kétszáz éves a budaörsi katolikus templom

Magasra nyúló, messzire tekintő tornyával a Budai-hegyek déli lábánál egy templom őrködik. Átnéz a házak felső emeletén, a fák koronája, az autópálya mentén egyre szaporodó plázák, áruházak fölött. Az égre mutat csaknem kétszáz éve. Összeköti a múltat a jelennel, s figyelmeztet a jövő irányára, mert a fogyasztás útvesztőjében szédelgő embernek is szüksége van és szüksége lesz egy biztos pontra, amelyhez mérten élhet, ahonnan elindulhat, s ahova visszatérhet.

Már az Árpád-házi királyok idején is templom őrködött ezen a tájon. Arra a - talán fából épült - régi templomra tekinthetett Gellért püspök, amikor 1046. szeptember 24-én erre haladt el Diósdról jövet vértanúhalála helye, a mai Gellérthegy felé. Később, 1236-ban Béla király a ciszterciek rendelkezése alá adta a települést s az örsi Szent Márton-kápolnát. A középkori tizedjegyzékekben néhány Pál és Mihály nevű pap nevét is megtaláljuk, akik itt hirdették Isten igéjét. A tatárjárás, majd a törökdúlás idején elnéptelenedett a falu, elpusztult impozáns temploma is. 1721-ben Zichy grófné öt jobbágynak adott engedélyt, hogy a puszta területen falut alapítsanak. A német telepesekkel benépesült falu az 1740-es években kapott saját plébániát. Lakói Helmár József plébános vezetésével a régi középkori templomrom javítgatásával 1752-re felépítették a régi-új, Szent Márton tiszteletére szentelt templomot. Az első telepes nemzedéket az 1739-es pestisjárvány megtizedelte ugyan, de a századfordulóra a falu lélekszáma növekedett, s a szorgalmas, dolgos sváb lakosság egy új, nagyobb templom építésére gondolhatott. A tevékeny és akaraterős pap, Schwarz József kezdeményezésére 1802-ben le is rakták az új istenháza alapjait. Az új templomot, amely Mayerhoffer András, majd Medhammer György tervei szerint épült, a korszak ünnepelt szentje, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték.

A késő barokk klasszicizáló templom falfestményei, oltárai, szobrai, szószéke, a keresztelőkút a budai ötvösműhelyből kikerülő kegytárgyak mind korunk kiváló alkotásai. Mint ahogy Kovács József László múzeumigazgató írja tanulmányában, ilyen templomi berendezések csak ott születhetnek, ahol a hívek bőséges áldozattal szeretik lelki életük központját, a templomot.

Az egyházközség összefogásával a 200. évfordulóra megújult a templom teljes homlokzata és a kertet körülvevő kerítés, felépült az új ravatalozó, a múzeumban egyházközségi kiállítás nyílt, előadások hangzottak el a templom történetéről, s nem utolsósorban Varga János plébános vezetésével zarándoklattal tisztelegtek a templom védőszentjének Prágában található sírjánál.

Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu