|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Bencések és diákok Találkozó Pannonhalmán
A bencés iskolák öregdiákjai éppen húsz évvel ezelőtt rendeztek először nagy, ünnepélyes találkozót Pannonhalmán, május utolsó vasárnapján. A hagyomány az idén sem tört meg, május 25-én ismét felhangzott a pannonhalmi bazilikában a "Szent Benedekhez szálljon fel az ének". Közel ötszázan lehettek, akik énekelték Békés Gellért OSB és Bárdos Lajos himnuszát, de annyian mindenképpen, ahányan jó alaposan megtöltik ezt a csodálatos templomot. Eljöttek azok, akik a már megszűnt iskolákban - Komárom, Esztergom, Sopron, Budapest, Csepel, Kőszeg, Pápa - érettségiztek, s természetesen az 1950 után is engedélyezett pannonhalmi és győri gimnázium diákjai. Az ünnepi szentmisében most nemcsak az egykori és jelenlegi bencés tanárokért és diákokért szólt az ima, hanem hálát adtak az egybegyűltek a magyarországi bencés rend elmúlt kétszáz évéért is. Docete - tanítsatok - mondta I. Ferenc király 1802 áprilisában kiadott, a rend működését újra engedélyező rendelete, s azóta tanítják és nevelik Szent Benedek magyar fiai ifjúságunkat iskolai keretek között is. Hitet, kultúrát ugyanis már a megelőző nyolcszáz évben is tanulhattak tőlük a Kárpát-medence lakói. Ad fontes - azaz minden ügyünkben, különösen, ha elbizonytalanodunk, ne a közelben, hanem a forrásoknál keressük a megoldást. A mi forrásunk pedig Krisztus, az ő Evangéliuma - buzdította homíliájában a bencés diákokat Várszegi Asztrik főapát.
A szokás szerint jó hangulatú találkozón felszólalt Faber Miklós, a Bencés Diákszövetség elnöke és Várszegi Asztrik főapát. Lámfalussy Sándor, Corvin Lánccal kitüntetett közgazdász, az "euró atyja", a soproni bencés gimnázium egykori diákja arról tartott rövid előadást, hogy vajon elkerülhető-e, s ha nem, a hasznunkra fordítható-e mindaz, amit ma globalizációnak nevezünk. Az első kérdésre egyértelmű nem, a másodikra valószínű igen volt a válasza... Horváth Dori Tamás igazgató a Pannonhalmi Bencés Gimnázium nevelési eszményeiről szólt. Az idei bencés diáktalálkozó fénypontja valószínűleg az a pillanat volt, amikor Faber Miklós elnök levette zakójáról a PAX-jelvényt, és Torda Lajos hajtókájára tűzte. E gesztussal Lajos bácsi - így ismerik őt az 1940-es évek eleje óta pannonhalmi diákok százai - kilencvenegy éves korában megérte, hogy tiszteletbeli bencés diák lett. (Korábban, mivel neki is nagy része volt abban, hogy Pannonhalma a háborús években menedékhely lehetett, megkapta a Yad Vashem kitüntetést.) Méltó és igazságos, mondhatjuk, s így érezték azok is, akik szűnni nem akaró tapssal ünnepelték Lajos bácsit, akinek, mint kapuőrzőnek, évtizedeken át mindig akadt egy-két személyes, jó szava a mindenkori pannonhalmi diákokhoz. - szikora -
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|