 |
 |
 |
 |
2002.06.02
|
Úrnapja:
június 2. |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Labdarúgó vb Dél-Korea-Japán Május 31-e és június 30-a között Dél-Korea és Japán ad otthont a XVII. labdarúgó-világbajnokságnak, melyen ezúttal sem vesz részt nemzeti tizenegyünk, ezért bevezetésként és némi vigaszként rövid történeti áttekintés magyar szemmel: nekünk sem kellett mindig szégyenkeznünk... Az 1938-as franciaországi vébén válogatottunk csak a döntőben bukott el 4:2-re, Olaszország ellen. Legendás emlékű játékosok fémjelezték ekkor együttesünket, elég csak Lázár, Sárosi dr., Zsengellér és Titkos nevére utalnunk. 1954-ben Magyarország a világbajnokság egyértelmű esélyeseként érkezett Svájcba. A döntőben Puskásék nyolc perc alatt kétgólos előnyre tettek szert a németek ellen, ám tíz perccel később már egyenlő volt az állás, végül Rahn 84. percben szerzett gólja szertefoszlatta Sebes Gusztáv fiainak aranyálmait... Legközelebb 1962-ben, Chilében reménykedhettünk ismét. Kevés válogatott mondhatott magáénak az idő tájt a Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesihez hasonló erősségű, ütőképes támadósort. A Baróti-legénységet a nyolcaddöntőben Csehszlovákia állította meg, míg négy évvel később, az angliai vébén, a világszenzációt jelentő, brazilok elleni siker után, ugyancsak a nyolcaddöntőben, a Szovjetunió csapata késztette idő előtti hazatérésre a mieinket. Az 1982-es spanyolországi vébén a csoportgyőzelem után a belgák elleni mérkőzés jelentette a Mészöly-legénységnek a búcsút. Legutóbb 1986-ban, a mexikói labdarúgó vb akkor még 16-os döntőjébe jutott be nemzeti tizenegyünk, ám a Szovjetunió elleni 0:6 sokkoló hatása után legnépszerűbb honi sportágunk napjainkig sem ébredt fel Csipkerózsika-álmából... Most, amikor annyira elanyagiasodott világban élünk, és a pénz döntő tényezővé vált életünkben, a pályára lépő sportolók, akik közül sokan nyíltan megvallják hitbéli elkötelezettségüket - elég csak a mérkőzések előtti keresztvetésekre utalnunk -, kersztény értékrendjükkel utat mutathatnak társaiknak, s tán éppen ők azok, akik kivezethetik labdarúgásunkat reménytelennek tűnő helyzetéből. A Dél-Korea és Japán közös rendezésében kezdődő XVII. labdarúgó-világbajnokságon öt kontinens harminckét országának közel nyolcszáz labdarúgója vesz részt. Az eddigi tizenhat vébé aranyérmein hét ország válogatottja osztozott: Brazília négy, Olaszország és Németország (a korábbi NSZK) három-három, Argentína és Uruguay két-két, Anglia és Franciaország pedig egy-egy aranyérmet mondhat magáénak. A felsorolt együttesek természetesen most sem hiányoznak a végjátékokról, ám a pillanatnyi erőviszonyok ismeretében nehéz megjósolni, melyikük lesz a "befutó". A hírek szerint a legutóbb győztes franciák erősebbek, mint valaha... Május végétől egy hónapig a világ Délkelet-Ázsiára figyel. A labdarúgás főszereplővé válik, s egy időre, reményeink szerint, háttérbe szorul a háború, a bűn, a szeretetlenség. A sport békét hirdet, nemes harcot. A labdarúgók hosszú hónapok kemény edzésmunkájával arra készültek, hogy a jó harcot megharcolva az előttük álló mérkőzéseket győzedelmesen küzdjék végig, de lesznek olyan csapatok is, melyeknek csak a részvétel öröme jut. Éppen a fentebb leírtak miatt, akár a kölcsönös szeretet, a türelem és a megértés hónapjának is nevezhetnénk családi életünkben a júniust. Próbatétel ez férj-feleség számára egyaránt. Nem mindegy, hogy konfliktushelyzetben az önuralom, a mértéktartás, a nagyvonalú háttérbe vonulás vagy az önzés kerül előtérbe. Az asszonyok szeretettel "szabadságolják" férjüket erre az időszakra, s a felszabaduló idő kiváló alkalom a csendes elmélyülésre, az imádságra, de az sem baj, ha olykor nézőként szurkolják végig a mérkőzéseket. A férjek pedig értékeljék feleségük áldozatvállalását, s ha éppen nincs közvetítés, ötletgazdagságukkal viszonozzák a kapott jót. Nemes harc lesz ez a hónap családon belül is - remélhetőleg a szeretet győzelmével. Spangel Péter
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
