Czigány György

Tíz mondat a lét izgalmáról

Ottlik Géza a kamera előtt. Hát jó, ott ül előtte készségesen és csalódottan; épp legyint valamire. Mégis, az ő tagadása valamiképp biztatás számomra és megörvendeztet. Mert beavat a felfedezésbe, bárha közelgő végítéletet nevezne is néven! Van Goghot se kell idézni ehhez, hogy mi a művészet lényege: nyugalom a katasztrófában... Ottlik türelmesen tűri arcán a technika fényeit. Egy másodpercre se zavarja meg napi létét a kamera; természetességét a stáb nyüzsgése, művi munkája. A tévéizgalom ugyanis kutyafüle a létizgalomhoz képest, melyről mindenkor írt s írni akar. Annyira, hogy az öregkort s a betegséget is megveti: szellemének gyermekien okos és kamaszkorian friss szenvedélyében. S ha a képernyő képes őt így megmutatni, akkor eme szótlan portré-pillanat miatt érdemes végül a tévét is megszeretnünk.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu