|
Három megegyezést írtak alá Vilniusban a Szentszék és a Litván Köztársaság között. Az első jogi kérdésekkel foglalkozik, a második az oktatás és a kultúra területén való együttműködést érinti, a harmadik pedig a katolikusoknak a hadseregben történő lelkipásztori ellátására vonatkozik. Az állam garantálja az egyháznak küldetése szabad gyakorlását, különös tekintettel az istentiszteletekre, a lelkipásztori irányításra, az oktatásra és az egyházi élet más szempontjaira. Az állam elismeri az egyházi házasságkötés teljes polgári értékét. (Ez így van Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is.) A Litván Köztársaság továbbá biztosítja a katolikus egyház számára a hívek lelkipásztori gondozását a kórházakban, egészségügyi és szociális intézetekben, árvaházakban, börtönökben. Az egyház szabadon alapíthat és vezethet karitatív műveket, összhangban a polgári törvényhozással. A katolikus iskolák minden oktatási szinten egyenrangúak az állami iskolákkal, ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek. Az egyezmények szabályozzák továbbá a hitoktatást az állami iskolákban, és támogatják az egyház és az állam együttműködését a kulturális örökség megőrzésében. Tervbe vették tábori lelkészség felállítását a hadseregben szolgáló katolikus hívek lelki gondozására. Az egyezmények a dokumentumok ratifikálása után lépnek életbe. VR/MK A Vatikán és Vietnam kapcsolataNemrég vatikáni küldöttség tárgyalt öt napig Vietnamban. Nemcsak a püspöki kar állandó tanácsával folytattak megbeszélést, hanem a helyettes külügyminiszterrel és a vallási ügyek hivatalának elnökével. Szó volt a püspöki kinevezések módjáról, és várják a kormány válaszát. Érintették a diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdését is. A vietnami püspökök meghívták a Szentatyát a La Vang-i Mária-kegyhely 200. jubileumára, de a kormány nem hívta, arra hivatkozva, hogy nincs diplomáciai kapcsolat. Vietnam hetvenötmillió lakosának ötvenöt százaléka mahayana buddhista vallású, a keresztények (többségük katolikus) aránya közel nyolc százalék. (Zenit) UEFA a pápánálA Szentatya hangsúlyozta, hogy a sportolók sem tekinthetik pusztán üzleti tevékenységnek a sportolást, hanem az egyetemes értékeket kell előmozdítaniuk. Az Európai Labdarúgó Szövetségek Uniójának (UEFA) százötven képviselőjét fogadta a pápa. A labdarúgás mindig a szolidaritással volt kapcsolatban – folytatta a pápa. E téren az úgynevezett, jótékonysági meccseknek kitüntetett szerepük van. Arra is gondolniuk kell a játékosoknak, hogy a fiatalok lelkesedése és rajongása miatt nagy a felelősségük is. (Zenit) XII. Piusz elítélte a nácizmust Mexikó fővárosában száznegyven éve először tartottak szabadtéri ünnepi szentmisét, mégpedig a kormányzati negyed szomszédságában. Nyolc évvel ezelőttig a katolikus egyház nem volt hivatalosan elismert az országban, nem volt diplomáciai kapcsolata a Vatikánnal. „Egyházunk nem lehet többé hallgató egyház“ – mondta Norberto Rivera Carrera bíboros-érsek, aki a szentmise után szentségi körmenetet is vezetett a belváros utcáin. Ez volt a második nemzeti eucharisztikus kongresszus záróeseménye igen nagy részvétellel. Az elsőt 1924-ben, nem sokkal a véres egyházüldözés kitörése előtt tartották. (Zenit) Nagyobb szociális igazságosságot! Brazília püspökei most véget ért ülésükről nagyobb társadalmi igazságosságért szálltak síkra és külön hangsúlyozták az ország őslakossága jogainak és emberi méltóságának védelmét. Az 1988-ban alkotmányosan biztosított 594 bennszülött területnek eddig csak mintegy fele valósult meg. Brazília 500 éves története során mintegy tíz millió őslakos indiánt irtottak ki a gyarmatosítók. (KNA) Változatlanul bőségben a papi hivatások
A papság számát tekintve Lengyelország továbbra is nagyhatalom. A világon minden huszadik, Európában minden tizenkettedik pap lengyel. Kispapok tekintetében is hasonló a helyzet: az öreg földrészen minden négy papjelölt közül egy lengyel. Tarnówban található Európa legnépesebb szemináriuma: több mint háromszáz kispap készül ott hivatására. Stefan Regmunt püspök, a lengyel püspöki kar hivatásokkal foglalkozó megbízottja a minap sajtóértekezleten ismertette a hivatások alakulását. Lengyelországban – mondta – nem lehet a papi hivatások válságáról beszélni, sőt számuk lassú, de folyamatos növekedése figyelhető meg. A papi szemináriumokban több mint 7100 fiatalember készül hivatására, két évvel ezelőtt még kétszázzal kevesebben voltak. Hullámvölgyek persze Lengyelországban is voltak: a hetvenes évek kezdetén évente csak mintegy négyezer fiatalember lépett be a szemináriumokba, ezzel szemben a nyolcvanas években – nyilvánvalóan a lengyel Karol Wojtyla bíboros pápává választásával összefüggésben – számuk ennek duplájára nőtt. Regmunt püspök adatai szerint Lengyelországban ma csak huszonhétezer katolikus pap működik, közülük ötezren szerzetesek. Az utóbbi években egyre több a csonka, szétesett vagy nem hívő családokból érkezett jelölt. „Ezek a papok jobban megértik majd a modern világ problémáit” – vélekedett Krzysztof Pawlina, a varsói szeminárium rektora, akit a Zycie című országos napilap kérdezett meg. A korábbi évekkel ellentétben a jelöltek között több a városi, mint a falusi fiatal. Sokszor nem is olyan fiatalok: nem kevés harmincas éveiben járó van köztük, akik már túl vannak az egyetemi tanulmányokon is. Lengyelországban egy papra átlagosan több mint 1700 hívő jut, de a helyzet nem mindenütt hasonló. A lodzi egyházmegyében például 3240 lélek jut egy lelkipásztorra, viszont a przemysli érsekség területén már 1100 hívőt gondoz egy pap. A lengyel papok átlagos életkora meglehetősen alacsony – 46,9 év, míg például a szintén katolikus Olaszországban – 62. A papi hivatásokkal szemben csökken a szerzetesházakba jelentkezők száma. Különösen a szerzetes nővérek körében nagy, 1984-hez képest 25 százalékos a visszaesés. Jolanta Olech anya, a szerzetes elöljárók konferenciájának elnöke ezt a szekularizációval, a családok válságával és a nővérekről kialakult torz képpel magyarázza. „De talán nekünk sem sikerül megfelelő tanúságot tennünk a szerzetesi életről” – teszi hozzá önkritikusan. És még egy tényező: a mai egyházban egy nő elkötelezheti magát anélkül is, hogy zárdába lépne. Érdekes, hogy viszont egyre több nő választja a szigorú, klauzúrás szerzetesrendeket. Az utóbbi tizenöt évben ezekben hatvan százalékos növekedést észleltek. Jelenleg Lengyelországban több mint ezer női novíciust tartanak számon. A nyolcvanas évek közepén számuk elérte a másfél ezret. A nővérek száma huszonháromezer, a legtöbben a két háború között léptek be rendjükbe. Más országokkal összevetve kevés nővér hagyja el a zárdát. Az örökfogadalmak letétele előtt 8-9 százalékuk mond le a szerzetesi hivatásról. Utána – egy százalékuk. Ezek az adatok évek óta változatlanok. Idén a férfi rendekbe is 14,2 százalékkal kevesebb fiatalember jelentkezett, mint egy évvel korábban. A nyolcvanas évek nagy fellendülése már a múlté, a számok könyörtelenek – kommentálta ezt Jacek Dembek redemptorista atya. T. Kovács Péter Meghalt a látnokok testvéreKilencvenhárom éves korában, április végén elhunyt Joao Marto. A most boldoggá avatott fatimai látnokok, Ferenc és Jácinta bátyja volt, aki – bár nem volt részese a jelenéseknek – tanúja volt a következményeknek. (KNA) Szentévi amnesztiaA katolikus egyház javaslatára Madagaszkár szocialista elnöke, Didier Ratsiraka kereken háromezer rabnak adott amnesztiát a Szentév alkalmából. (KNA)
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|