Csepel a kivétel

A budapesti hívek lelkipásztori ellátása nemrégen még három egyházmegye feladata volt. 1993 óta csak kettőé. A főváros 22 kerülete az esztergomi, egy pedig a fehérvári püspökséghez tartozik. Ez Csepel, a XXI. kerület, amelyet a munkásmozgalom "fellegváraként" 1950-ben csatoltak a fővároshoz. Budapest 162 plébániája közül három a Csepel-szigeti esperesség része, amely a fehérvári püspök gondjaira van bízva. Miért éppen Csepel a kivétel? Mert az egyházmegyei határok módosításakor Takács Nándor püspök ragaszkodott e területhez. Történelmi, földrajzi és lelkipásztori indokokra hivatkozó érvelését az akkori nuncius, Angelo Acerbi érsek végül elfogadta. A legnagyobb dunai sziget 1777, vagyis magalapítása óta szerves része a fehérvári püspökségnek, a katolikus hitélet szempontjából máig egységes képet mutat. A természetes határok közti területet a Szentszék megőrzendő értéknek ismerte el, s nem bontotta ketté.

A csepeli Jézus Szíve-templom
Weiss Manfréd segítségével épült

A Csepel-sziget hossza 48 kilométer, szélessége hat-nyolc kilométer. Területe 257 négyzetkilométer. Legpatinásabb városa Ráckeve, de a külvilág felé főkapuja és a múlt században meginduló ipari fejlődés révén legnagyobb települése, a Budapesthez tartozó Csepel. A sziget a honfoglaló magyarság első központja volt, hiszen Árpád nemzetségének ez volt a szálláshelye. Anonymus szerint ez volt a vezérsziget. Nevét is Árpád lovászától, bizonyos Csepeltől örökölte.

A Csepel-szigeti, Szent Erzsébetről nevezett, esperesi kerületnek tizenkét plébániája van, de jelenleg mindöszsze kilenc papja. Csepel három plébániája közül is az egyiket -- a királyerdeit -- két éve már oldallagosan, a Belvárosi Főplébániáról látják el.

-- A Csepel-sziget lelkipásztori szempontból valóban egységes -- mondta Simon Péter, a csepeli Jézus Szíve-templom plébánosa. -- Valamennyi településen régi, vallásosságukhoz ragaszkodó közösségek alkotják az egyházközségek magját. Az iparosodással jócskán felhígult Csepelen megmaradt és felismerhető az őslakosság, amely összetartó, áldozatkész, vallásához öntudatosan ragaszkodik. Ha a pap megtalálja velük a hangot, jól lehet velük együtt dolgozni. A csepeli egyházközségek számos hivatást adtak és adnak ma is a Székesfehérvári Egyházmegyének, illetve az egyháznak.

A fiatal lelkipásztor némi kritikával azt tette még hozzá, hogy az egyház missziós küldetését, a szükséges újításokat, a nyitást azok felé, akik az egyháztól távolabb állnak -- mint cselekvési irányt --, nehezen teszik magukévá.

A Budapesthez tartozó Csepel népessége 86 ezer fő, akik közül 60-65 ezer katolikus. A belvárosi plébániához 24, a Jézus Szíve-plébániához 24, és a kertvárosi plébániához 12 ezer hívő tartozik. Papíron. Mert az országos átlag itt is érvényesül. A megkereszteltek 12-15 százaléka tartja a kapcsolatot az egyházzal. Súlyos gondot jelent a hívek körében is nagy munkanélküliség. A nyolcvanas években még 45 ezer embernek adott munkahelyet a vasmű, amely a kilencvenes évek elején végleg leállt. Ma talán nyolcezer ember dolgozik a gyártelep különböző csarnokaiban működő kisebb-nagyobb cégeknél. A mellőzöttség nemcsak a pénztárcákra, hanem a családok, a fiatalság életére is kártékonyan hat. Az utcák szemetesek, a nagy lakótelepi házak gondozatlanok, s a kábítószer, a bűnözés, a prostitúció rombolja a mindennapokat.

Az egyházközségek kis szigetek, amelyek az élet minőségének javításáért viszont igen sokat tesznek, tehetnek. Csak egy példa. A Jézus Szíve-plébánia korszerű hittantermeiben délutánonként sérült gyermekeknek tartanak színvonalas mozgáskultúrára - s egyben zenére, táncra, örülni tudásra - nevelő tanfolyamokat. Ez a plébános tervei szerint csírája egy egyházközségi kultúrháznak, illetve olyan központnak, amely lehetőségeket kínál a gyerekek és a fiatalok számára iskolán kívüli művelődésre és a szabadidő hasznos eltöltésére. Erre itt nagy szükség van. Korábban szerettek volna egy katolikus általános iskolát nyitni, de ez a kilencvenes évek elején nem sikerült. Ma pedig -- elsősorban anyagi okokból - nincs napirenden a kérdés.

Az esperesi kerület egyetlen katolikus iskolája 1993-ban Ráckevén alakult, és Brezina Károly plébános szerint kiválóan működik. E patinás kisváros másik katolikus büszkesége egy császári gárdakapitány, bizonyos Horváth Nepomuki János, akinek az a megtisztelő feladat jutott, hogy a napóleoni háború idején francia fogságba esett idős pápát, VII. Piuszt szabadulása után az Alpokon át egészen Rómáig kísérhette, s egy alkalommal saját köpönyegét ajánlhatta fel a didergő egyházfőnek. Egyes irodalomtörténészek szerint az ő regényes alakja ihlette Petőfi János vitézének kalandos történetét. A több pápai kitüntetést is kapott (Krisztus-rend és Szent György-rend lovagja) egykori ráckevei huszárról a városban a kommunista évtizedek elmúltával ismét utcát neveztek el, és sírja a temetőben felkereshető.

Sz. Cs.

A budapesti hívek lelkipásztori ellátása nemrégen még három egyházmegye feladata volt. 1993 óta csak kettőé. A főváros 22 kerülete az esztergomi, egy pedig a fehérvári püspökséghez tartozik. Ez Csepel, a XXI. kerület, amelyet a munkásmozgalom "fellegváraként" 1950-ben csatoltak a fővároshoz. Budapest 162 plébániája közül három a Csepel-szigeti esperesség része, amely a fehérvári püspök gondjaira van bízva. Miért éppen Csepel a kivétel? Mert az egyházmegyei határok módosításakor Takács Nándor püspök ragaszkodott e területhez. Történelmi, földrajzi és lelkipásztori indokokra hivatkozó érvelését az akkori nuncius, Angelo Acerbi érsek végül elfogadta. A legnagyobb dunai sziget 1777, vagyis magalapítása óta szerves része a fehérvári püspökségnek, a katolikus hitélet szempontjából máig egységes képet mutat. A természetes határok közti területet a Szentszék megőrzendő értéknek ismerte el, s nem bontotta ketté.

A Csepel-sziget hossza 48 kilométer, szélessége hat-nyolc kilométer. Területe 257 négyzetkilométer. Legpatinásabb városa Ráckeve, de a külvilág felé főkapuja és a múlt században meginduló ipari fejlődés révén legnagyobb települése, a Budapesthez tartozó Csepel. A sziget a honfoglaló magyarság első központja volt, hiszen Árpád nemzetségének ez volt a szálláshelye. Anonymus szerint ez volt a vezérsziget. Nevét is Árpád lovászától, bizonyos Csepeltől örökölte.

A Csepel-szigeti, Szent Erzsébetről nevezett, esperesi kerületnek tizenkét plébániája van, de jelenleg mindöszsze kilenc papja. Csepel három plébániája közül is az egyiket -- a királyerdeit -- két éve már oldallagosan, a Belvárosi Főplébániáról látják el.

-- A Csepel-sziget lelkipásztori szempontból valóban egységes -- mondta Simon Péter, a csepeli Jézus Szíve-templom plébánosa. -- Valamennyi településen régi, vallásosságukhoz ragaszkodó közösségek alkotják az egyházközségek magját. Az iparosodással jócskán felhígult Csepelen megmaradt és felismerhető az őslakosság, amely összetartó, áldozatkész, vallásához öntudatosan ragaszkodik. Ha a pap megtalálja velük a hangot, jól lehet velük együtt dolgozni. A csepeli egyházközségek számos hivatást adtak és adnak ma is a Székesfehérvári Egyházmegyének, illetve az egyháznak.

A fiatal lelkipásztor némi kritikával azt tette még hozzá, hogy az egyház missziós küldetését, a szükséges újításokat, a nyitást azok felé, akik az egyháztól távolabb állnak -- mint cselekvési irányt --, nehezen teszik magukévá.

A Budapesthez tartozó Csepel népessége 86 ezer fő, akik közül 60-65 ezer katolikus. A belvárosi plébániához 24, a Jézus Szíve-plébániához 24, és a kertvárosi plébániához 12 ezer hívő tartozik. Papíron. Mert az országos átlag itt is érvényesül. A megkereszteltek 12-15 százaléka tartja a kapcsolatot az egyházzal. Súlyos gondot jelent a hívek körében is nagy munkanélküliség. A nyolcvanas években még 45 ezer embernek adott munkahelyet a vasmű, amely a kilencvenes évek elején végleg leállt. Ma talán nyolcezer ember dolgozik a gyártelep különböző csarnokaiban működő kisebb-nagyobb cégeknél. A mellőzöttség nemcsak a pénztárcákra, hanem a családok, a fiatalság életére is kártékonyan hat. Az utcák szemetesek, a nagy lakótelepi házak gondozatlanok, s a kábítószer, a bűnözés, a prostitúció rombolja a mindennapokat.

Az egyházközségek kis szigetek, amelyek az élet minőségének javításáért viszont igen sokat tesznek, tehetnek. Csak egy példa. A Jézus Szíve-plébánia korszerű hittantermeiben délutánonként sérült gyermekeknek tartanak színvonalas mozgáskultúrára - s egyben zenére, táncra, örülni tudásra - nevelő tanfolyamokat. Ez a plébános tervei szerint csírája egy egyházközségi kultúrháznak, illetve olyan központnak, amely lehetőségeket kínál a gyerekek és a fiatalok számára iskolán kívüli művelődésre és a szabadidő hasznos eltöltésére. Erre itt nagy szükség van. Korábban szerettek volna egy katolikus általános iskolát nyitni, de ez a kilencvenes évek elején nem sikerült. Ma pedig -- elsősorban anyagi okokból - nincs napirenden a kérdés.

Az esperesi kerület egyetlen katolikus iskolája 1993-ban Ráckevén alakult, és Brezina Károly plébános szerint kiválóan működik. E patinás kisváros másik katolikus büszkesége egy császári gárdakapitány, bizonyos Horváth Nepomuki János, akinek az a megtisztelő feladat jutott, hogy a napóleoni háború idején francia fogságba esett idős pápát, VII. Piuszt szabadulása után az Alpokon át egészen Rómáig kísérhette, s egy alkalommal saját köpönyegét ajánlhatta fel a didergő egyházfőnek. Egyes irodalomtörténészek szerint az ő regényes alakja ihlette Petőfi János vitézének kalandos történetét. A több pápai kitüntetést is kapott (Krisztus-rend és Szent György-rend lovagja) egykori ráckevei huszárról a városban a kommunista évtizedek elmúltával ismét utcát neveztek el, és sírja a temetőben felkereshető.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu