A Remény tíz éve

1990 virágvasárnapja jelentős nap volt a felvidéki magyar katolikusok életében. Ekkor jelent meg hetilapjuk, a Remény első száma. A tízéves jubileum alkalmából április 10-én ünnepi megemlékezést tartottak Pozsonyban. A szlovák főváros külső városrészében, a pozsonypüspöki Szent Miklós-templomban Kada Lajos c. érsek, nyugalmazott madridi apostoli nuncius mintegy húsz felvidéki magyar pappal együtt mutatta be a hálaadó szentmisét és méltatta homíliájában a Remény tíz esztendejét.

A lapot a felvidéki magyar papok által 1990 első hónapjaiban létrehozott Glória Társulat alapította és adja ki mind a mai napig. A papság régóta érezte az anyanyelvű katolikus lap szükségességét, és a kellő pillanatban fölismerte a dédelgetett terv megvalósításának lehetőségét is.

- Olyan lapot akartunk szerkeszteni, amely mindenkihez, az egész szlovákiai magyarsághoz szól - mondja Koller Gyula főszerkesztő, a Szenc melletti kis falu, Boldogfa plébánosa. - A régi Szívújság lebegett a szemünk előtt. Ennek "előzménye" volt, hogy amikor 1919-ben Bangha Bélának menekülnie kellett Budapestről, a Felvidékre jött, és Pozsonyban megalapította az Új Szívet. 1945-ben is ezt akartuk volna folytatni, de nem lehetett. Csak negyven-egynéhány év után, a politikai változások idején gondolhattunk újból arra, hogy végre saját lapja lehetne az itteni magyar katolikusoknak.

A politikai élet azóta is hullámzásban van, de ez nem különösebben befolyásolja a lap arculatát - inkább "csak" élet- és munkakörülményeit.

Huszonkétezer példányban indult a lap, ma tizenhétezer példány kel el belőle.

Imakönyveket, liturgikus könyveket és vallásos jellegű szépirodalmat is kiadnak. Korábban hittankönyveket is megjelentettek, de az utóbbi időkben - a szlovák püspöki kar határozata értelmében - a magyar nyelvű hittankönyvek is a szlovák egyházi kiadónál látnak napvilágot. A lapterjesztés feladatának oroszlánrésze a papságra marad: sokan valóban a lelkipásztori munka velejárójának tekintik, ajánlják a híveiknek, s felhívják a figyelmüket az újabb kiadványokra is. Koller Gyula atya plébániáján például mintegy százötven hívő jár rendszeresen templomba, és hetven példányban fogy az újság.

A papok kezdeményezése szerencsésen találkozott civil szakemberek tenniakarásával.

- Mi akkor már ugyancsak hosszú ideje szerettünk volna olyan újság előállításán dolgozni, amelynek lapjain nem kell a sorok közé csempésznünk a legfontosabb mondanivalónkat - meséli Bertha Éva, az egyik felelős szerkesztő és Ordódy Dénes grafikai szerkesztő.

Voltak nehéz időszakok a lap életében, nemrégiben új "otthont" kellett teremtsenek maguknak, a szerkesztőségnek, de ez is sikeresen megoldódott. Az anyagi gondok felvidéki testvérlapunknál is a mindennapi élet velejárói: kevesen vannak és bizony nem magas fizetésért teszik a dolgukat. Hozzáértéssel és lelkiismeretesen: mert mindennek nem szabad meglátszania a lapon.

A lapnak kezdettől fogva olvasója, alkalmi cikkírója a felvidéki magyar közélet egyik jeles személyisége a kereszténydemokrata politikus, Csáky Pál, a jelenlegi szlovákiai kormány miniszterelnök-helyettese.

- Mi, szlovákiai magyarok nagyon sokat köszönhetünk a tízesztendős Reménynek. Manapság is gyakran járom a magyar lakta településeket. Három hete is egy idős aszszonnyal beszélgettem, aki igen tájékozottnak mutatkozott. Mikor megkérdeztem, honnét tudja mindezt, azt válaszolta: megírta a Remény. Az itteni magyarság egy jelentős rétege számára a Remény az újság.

káté

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu