A feltámadás tanúi
A történelem során számtalan esetben előfordult, hogy valaki üldözést szenvedett meggyőződéséért, és az is, hogy valakit megöltek az általa képviselt igaz ügyért. Az emberiség ezen nagy tanúi közé tartozik Jézus is, azzal a különbséggel, hogy őt nem csak üldözték és megölték, hanem a halálát követő harmadnapon feltámadt. Ez a tény teszi Jézus tanúságtételét egyedülállóvá, és ez ad az általa képviselt igazságnak semmi máshoz nem hasonlítható súlyt és jelentőséget.

A Vatikáni Rádió magyar műsora
Minden nap 19.15 órakor kezdődik a 196 méteres középhullámon...

Nagypénteken nincs!
Az Új Ember nagyheti számában Udvardi István nyílt levélben kéri a csillagászokat, számolják már ki a nagypénteki napfogyatkozás pontos idejét. Kérése teljesült: nagypénteken nincs napfogyatkozás. A zsidók egy holdfényes éjszakán jöttek ki Egyiptomból, és ezért Mózes úgy rendelkezett, hogy a kivonulás emlékünnepét is holdfényes időszakban kell megülni. Így aztán húsvétkor a Föld a Nap és a Hold között van. Ilyenkor holdfogyatkozás lehet, napfogyatkozás biztosan nem.
A napfogyatkozások időpontjai mind ki vannak számolva. Bécsben kiadták a Canon of Solar Eclipses –2003 to +2526 című, közel ezeroldalas, erről szóló könyvet. Magyar kutató ehhez hozzátenni nem tud.
A vatikáni csillagda munkatársa, Teres Ágoston magyar származású csillagász Biblia és asztronómia című könyvében részletesen leírja a zsidó húsvét időpontjának a holdfázisokhoz történő igazítását.
A bécsi kánon a napfogyatkozások időpontjait megadja ugyan, arról azonban nem írhat, hogy a Hold árnyéka a Föld melyik pontjait sötétíti el. Az elsötétítés helye függ a Föld tengelyforgási sebességétől, ami időben kicsit változik. Erről értekezik Bartha Lajos Sánc utcai csillagász a Csillagászati Évkönyv 2000 oldalain. Mindezek alapján, ha egy jós az árnyék helyét is megmondja több száz év távlatából, akkor annak egyszerűen szerencséje van.

Stomfai Róbert geofizikus
.

Nagyhét a Vatikánban

Nagycsütörtök
Délelőtt II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilikában a Rómában székelő bíborosok, püspökök és papok, valamint zarándok hívek jelenlétében mutatta be a krizmaszentelési misét. Homíliájában emlékeztetett rá, hogy ez a mise ünnepélyes megemlékezés Krisztus egyedüli papságáról, és ugyanakkor kifejezi az egyház papi elhivatottságát, különös tekintettel a püspökökre és a vele egységben lévő papságra.

Kárpát-medencei magyar kispapok Esztergomban
Jubileumi éve a 2000-ik államiságnak és kereszténységnek is, s ilyenkor a találkozások, emlékezések az előretekintés távlatában nyerhetnek igazi értelmet. Ha arra gondolunk: az egyháznak, mint „szent nemzetnek” a tagjai vagyunk, fölvetődhet az őskeresztény gondolkodás nyomán az a teológiai, egyházjogi összegzés, amely szerint „Krisztus nem alkalmi, formátlan embercsoportot alakított csupán, hanem olyan egységes valóságot, amelynek sajátos, a személyek sokaságát új közösségé tevő rendje van. Ez a közösség mint új és egyetlen egység, az üdvösség jele és eszköze a világ számára. Az egyes személyek keresztény hivatása, a hitre való meghívás, a keresztség, a többi szentségek, a velük való kapcsolatos kegyelmek, adományok, az általuk közvetített szolgálatok a közösség tagjait az egység számtalan kötelékével fonják egybe. Az így egybegyűlő Egyház szerves valóság, melyben a kezdet kezdetétől a szolgálatok sokasága van jelen…”