Küzdenünk kell szabadságunk megőrzéséért

Az Unió Cleri, vagyis a papi egységmozgalom évi közgyűlését október 30-án tartották Budapesten, az Országos Lelkipásztori Intézet székházában. Az eseményen valamennyi egyházmegye és a lelkipásztori munkában résztvevő szerzetesrendek képviseltették magukat. Veres András püspök "Az egyház helyzete a mai magyar társadalomban" címmel tartott előadást a rendezvényen, amelyet élénk beszélgetés követett.

A püspöki konferencia titkára beszéde elején leszögezte, hogy a hívő ember egyszerre két közösség tagja. Egy vallási és egy politikai közösségé. Ez a kettősség gyakran konfliktusok forrása, különösen napjainkban, mert a politikai közeg egy része nem veszi tudomásul, hogy a hívő ember számára a vallás nem lehet magánügy, hogy az egyháznak küldetése van minden ember felé. Az egyháznak ma nyílt dialógusra kell törekednie a társadalommal és annak minden rétegével. A dialógus során az egyház üzenetének lényege: minden egyes ember Isten képmására teremtett személy, s ebből következően az egyén szabad, tetteiért és jövőjéért felelős. Ez a párbeszéd egyik bázisa.

A társadalom felé pedig az egyház üzenete, hogy közösségi erőt képvisel, hogy emberek közötti közösségeket épít és erősít. A párbeszéd során természetesen a társadalom és a tudomány is képvisel olyan értékeket, amelyek gazdagíthatják az egyházat. Ezzel kapcsolatban a püspök megemlítette például a kultúrák sokféleségét, amelyek megismerése termékenyítően hathat az egyház igehirdető küldetésére. Olyan nem keresztény gyökerű értékek épülhetnek be az "inkulturáció" során, amelyek hatékonyabbá tehetik az evangelizációt. S ez vonatkozik a tudományokra, különösen a természettudományokra is.

A társadalom felé fordulásunkat a nyíltságnak kell jellemeznie - mondotta Veres András püspök. Meg kell tanulnunk a pluralista társadalom keretei között közvetíteni az Evangéliumot.

Milyen ma hazánkban az egyház helyzete? A törvényi keretek alapján elvben biztosított az egyház szabad működése. A gyakorlatban azonban a helyzet közel sem ideális. Biztató ugyanakkor, hogy a mostani kormány idején is kikérik az illetékesek a készülő törvényekhez az egyház véleményét. Bár el kell mondani, hogy gyakran csak az utolsó pillanatban kerül sor erre, amikor már nincs elég idő a tervezetek áttanulmányozására, és az egyház véleményét gyakran figyelemre sem méltatják. Ezzel együtt intenzív kapcsolatra kell törekedni a kormánnyal és az egyes minisztériumokkal.

Arra azonban vigyáznunk kell - hangsúlyozta a püspök -, hogy az egyház ne válhasson a kormányok eszközévé, hogy ne lehessen az egyházat instrumentalizálni. Minden kormány támogathatja céljainkat, de cserébe ne várja, hogy mi az ő politikai célkitűzéseit támogassuk. Mert az egyháznak nem az a dolga. Nem alakulhat ki tehát adok-kapok viszony állam és egyház között. Küzdenünk kell mindenkor szabadságunk megőrzéséért.

Igényli-e a világ a keresztények társadalmi együttműködését? Az az érzésem - mondta az előadó -, hogy nem. Gyakran tapasztaljuk, hogy cinikusan közelítenek az egyházhoz. A laicizálódás, a szekularizálódás igen felgyorsult társadalmunkban. S ennél is nagyobb baj, hogy a keresztények jelentős részét sem érdekli az egyház tanítása.

Magyarországon, de Európában mindenhol megfigyelhető jelenség, hogy intézményesen akarják kiszorítani az egyházat a közéletből. S erre nekünk fel kell készülnünk. Az az érzésem - mondotta Veres András -, hogy néha az egyház túlságosan is félénken reagál e kedvezőtlen folyamatokra.

Mit kell tennünk? - tette fel végezetül a kérdést. - A családi lelkipásztorkodásban rejlő lehetőségeket kell az eddigieknél jóval hatékonyabban kiaknáznunk. Közösségbe kell vonnunk a családokat. És törekednünk kell arra, hogy a különböző lelkiségi mozgalmak a plébániai közösségi életet gazdagítsák, ne pedig magukba zártan tevékenykedjenek. Oktatási és szociális intézményeink szerepe a jövő építésében nagyon fontos. Az egyházi civil szervezetek támogatása is elsőrangú feladat, mert az egyház üzenete, értékei ezeken keresztül juthatnak el olyan közegbe, amelyet az egyház más módon nehezen tudna megszólítani. A politikai élet szereplőivel kapcsolatban a püspök kijelentette, hogy pártokra gondolva is erősíteni kell a keresztény értékeket. Támogatnunk kell a világi hívek részvételét a keresztény értékeket hitelesen megjeleníteni tudó formációkban az aktív részvételre. Ezzel kapcsolatban a püspök még megjegyezte, hogy várakozással tekint a KDNP november 2-án összeülő nagyválasztmánya elé, amelynek révén a kereszténydemokrácia egységes képviselete újjászülethet, és visszaszerezheti az elmúlt években elvesztegetett bizalmat.

szerdahelyi

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu