Halottak napján feltámadás?

Újjászületőben a hazai kereszténydemokrácia

A magyar kereszténydemokrácia öt éve tartó vesszőfutása remélhetőleg véget ért. Különböző külső erők együtthatása, emberi önzés és rövidlátás eredményeként egy Európában "őshonos", a magyar politikatörténetben pedig életrevalóságát 1948 előtt és 1990 után egyaránt bizonyító, komoly értékek letéteményesének tartott politikai erő az elmúlt fél évtizedben csúfosan tönkretette, lenullázta önmagát. A KDNP 1998-ban már nem is jutott be a parlamentbe, mert a keresztény értékek iránt fogékony, stabil választói bázis, valamint a történelmi egyházak vezetői is botrányosnak ítélték és elutasították a széthúzást, a kompromisszumkeresés teljes hiányát, . Elutasították, de nem a kereszténydemokráciát, hanem annak a keresztény jelző használatára méltatlanná vált képviseletét.

A KDNP-n belül megmaradtak nagy többsége és a pártot önként vagy kényszerűségből elhagyók közül sokan azonban reménykedtek, hogy nem érhet ilyen méltatlan véget a számukra oly fontos politikai eszmerendszer és annak hazai képviselete, a "fénykorában" több mint harminchatezer tagot számláló KDNP. Kitartásuk nem volt hiábavaló. A folyamatos hanyatlást a jelek szerint halottak napján sikerült megállítani. Azt is mondhatnánk - némi megelőlegezett reménnyel -, hogy halottak napján következett be a párt feltámadása. A sors iróniája ugyanis, hogy a Legfelső Bíróság e napra hívta össze a fél évtizedes pereskedés végére remélhetőleg pontot tevő országos választmányi ülést, a bíróság által törvényesnek elismert utolsó, 1997. júniusi állapotok szerint.

A közjegyző jelenlétében lefolytatott november 2-i ülés érvényes volt, a meghívottak kétharmada megjelent, és megválasztották a párt új vezetését. Az új elnök Varga László, elnökhelyettesek Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, Mikola István volt miniszter és Semjén Zsolt volt egyházügyi államtitkár. Bírósági segítséggel tehát helyreállt a párt törvényes működése, és ennek részeként mindazoknak tagsági joga, akik az utóbbi években valami ok miatt távozni kényszerültek. A választmány lehetővé tette, hogy mindazok, akik a törvénysértő működés idején más pártba léptek át, 2002. december 31-éig visszatérjenek. Többen már be is jelentették ezt a szándékukat. A párt új vezetése arra kéri valamennyi korábbi tagtársát, hogy térjenek vissza az újra egységes magyar kereszténydemokrácia keretei közé.

Az új elnök szerint a párt ezzel visszakanyarodott a magyar kereszténydemokrácia százéves, és a keresztény Magyarország ezeréves történelmi hagyományaihoz.

"Azonnal kérni fogjuk tagságunk helyreállítását az Európai Néppártban - mondotta Varga László, a KDNP új elnöke. - Olyan Magyarországot akarunk, amely ápolja saját nemes kulturális és történelmi hagyományait, és ezek megőrzésével lesz teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Korszerű és dinamikusan fejlődő gazdaságot akarunk, amely a szociális igazságosság szellemében megadja az igazi jólét, az anyagi és kulturális felemelkedés lehetőségét a haza minden polgárának."

A kereszténydemokrácia egységének, önállóságának és politikai súlyának helyreállítására - és egyben a keresztény, nemzeti és demokratikus értékeket valló politikai erők legszorosabb együttműködésének kialakítására - törekszik az új vezetés. Szoros együttműködést vagy akár szervezeti egységet kívánnak létrehozni a pártból kizártak vagy önként távozottak által kényszerűségből alapított Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, amely a nehéz években is megőrizte a magyar kereszténydemokrácia országgyűlési és önkormányzati szerepét.

Az újra egységes magyar kereszténydemokráciának - a párt új vezetése szerint - a nemzeti összefogás részeként kell szerepelnie, a legszorosabb egységet, sőt lehetőség szerint pártszövetséget létrehozva a hasonló értékeket valló többi önálló párttal. Csak ez a nemzeti összefogás vezethet ugyanis - megítélésük szerint - a keresztény, nemzeti és demokratikus értékeket valló erők politikai vezető szerepének visszaszerzéséhez és választási győzelméhez.

Történelmi pillanatnak nevezte e napot Mikola István. "Mindig bíztam benne, hogy újrakezdhetjük a párt építését. Csak rajtunk múlik, hogy sikerül-e. Néhány dolgot komolyan kell vennünk - szögezte le a volt miniszter. - A széthúzást ki kell küszöbölni, professzionális pártszervezésre van szükség, és el kell foglalnunk azt a helyet, amely a jobboldalon megillet minket".

Semjén Zsolt ehhez hozzátette: "Nem magunkkal kell foglalkoznunk, hanem jövőképet kell felmutatnunk. Ellenségünk pedig ne legyen más, mint a szociális igazságtalanság és a fogyó nemzet." S ehhez nagy tetszést aratva hozzátette: "2006-ban, vagy előbb is a győztes koalíció tagjaként kormányra kerülünk..."

A választmány tagjai az ülés előtt gyászmisén emlékeztek meg az 1944-49-es Demokrata Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt elhunyt tagjairól és szellemi elődeiről, köztük a KALOT nagy alakjairól, Kerkai Jenőről és Nagy Töhötömről.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu