Jézus Szíve erőt ad mindazoknak, akik bíznak benne. Ez az a szív, amire vágyódom.
Boldog vagyok, hogy közel lakom a Jézus Szíve-templomhoz. Belépve a templomba érzem, hogy felém árad egy belső, meghitt érzés. Feltekintek, s a fehér, sima falak szinte felemelik az ember lelkét az égi magasságokba, az örökkévalóságba, és akaratlanul is mondom: Jézus Szíve, Te legszentebb szív, aki a szeretet szíve vagy, bízom Benned. Megállok a főoltár előtt, térdet hajtok és áhítattal tekintek Jézus szobrára. Jézus, akit két angyal mozaikképe vesz körül, rámutat kezével szívére. Érzem, hogy szeretet és békesség költözik egész valómba.
Csend és nyugalom van a szívemben – amelyet Te oltottál belém, Jézusom. Áhítatos csend vesz körül. De kinn, a kapun kívül szeretetlenség, gyűlölet, irigység, bosszú és haszonvágy. Félelem lakozik bennünk, félünk otthon, félünk az utcán.
Ne félj, foglald imáidba az eltévedteket! Jöjj ide, borulj Jézus lába elé, tekints az oltáron lévő Jézusra, és vidd e szeretetet az emberek közé. És ha bár csak egy kis csepp, egy kis pont vagy a mai zűrös, gondterhes világ bajainak enyhítésében, aki szeretetet próbál az emberek szívébe oltani – jöjj!
Sokasodjanak a szikrányi kis pontok hatalmas tömeggé! Mert valamit tennünk kell nekünk, akik Jézus Szíve tisztelői vagyunk!
Krajcsikné Pazeller Mária