Márk evangélista -- és vele együtt Máté és Lukács is -- beszámol arról, hogy Jézus egy nap maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és fölvitte őket egy magas hegyre. Ott egyszer csak különös dolog történt. Jézus elváltozott előttük, ruhája hófehérré vált, és megjelent Mózes és Illés, akik beszélgettek Jézussal. Egy felhő borította be a három apostolt, és a felhőből hang hallatszott, a Mennyei Atya hangja, aki ezekkel a szavakkal fordult hozzájuk:

"Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!" (Mk 9,7)

Már Jézus küldetésének kezdetén, amikor a Jordánban megkeresztelkedett, ugyanez a titokzatos hang hallatszott: "Te vagy az én szeretett fiam, benned telik kedvem." Ez alkalommal az Atya Jézus tanítványaihoz fordul, és mindnyájunkhoz, hogy meghívjon bennünket, hallgassunk a Fiúra. Ennek az igének a kulcsszava tehát: hallgatni a Fiút.

És mikor beszélt a Fiú? Hol találjuk az ő szavát? Az evangéliumokban. Nyissuk ki, olvassuk szeretettel. Az Evangélium Jézus Szava.

Ő azonban más módon is beszél hozzánk. De mit tegyünk, hogy felismerjük hangját, megkülönböztessük más hangoktól, és hogy ráhangolódjunk az ő hullámhosszára? Van egy erős pillanat, amikor beszél a lelkünkhöz: amikor imádkozunk. És minél inkább törekszünk, hogy szeressük Istent szívünkben, annál jobban hallatja hangját, és elvezet bennünket létünk legmélyére.

De a nap folyamán minden találkozás alkalom lehet arra, hogy meghalljuk szavát. Az szükséges hozzá, hogy a szeretet csöndjébe helyezzük magunkat a felebarát előtt, hogy így befogadjuk a másikat, bárki legyen is az, mert -- ahogy Jézus kinyilatkoztatta -- ő maga az, aki ott rejtőzik minden emberben.

Mennyire megváltoznának kapcsolataink, ha jobban gyakorolnánk a meghallgatásnak ezt a ritka minőségét, amely olykor az egyetlen lehetséges mód arra, hogy kimutassuk figyelmünket a mellettünk lévő embertársunk felé, akkor is, ha ismeretlen!

Tehát ebben van a titok: ahhoz, hogy készségesek legyünk Isten hangjának meghallgatására, késznek kell lennünk a testvér meghallgatására.

"Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!"

Jézus hangja világos, és mással össze nem téveszthető, erős és egyértelműen hallható, amikor ő jelen van közöttünk kölcsönös szeretetünk által. Jelenléte két vagy három személy között, akik egyek az ő nevében olyan, mint a szívünkben szóló Isten szavának hangszórója.

Azért lesz könnyebb meghallani, mert jobban összhangban vagyunk az ő gondolataival, az ő tanításával.

Ezen kívül Lukács evangéliumában található Jézusnak egy mondata arra vonatkozóan, hogy hallgassunk azokra, akiket ő küld: "Aki titeket hallgat, engem hallgat". Ez a hetvenkét tanítvány volt. Ma, a katolikus egyházban ez a mondat azokra vonatkozik, akikre Jézus különös módon rábízta üzenetét, vagyis szolgáira, akik Isten Igéjét hirdetik.

De ott vannak Jézus azon "tanúi" is, akik azzal, hogy meghallgatják Igéjét, és a legradikálisabban gyakorlatra váltják, mindig újra visszhangozzák azt a világban, és megnyitják a szíveket arra, hogy halljanak.

Így, akkor is, ha csak egy hang van, sokféle módon szól hozzánk: szívünk bensejében és testvéreink szava által, egy templom szószékéről, Evangéliumának lapjairól, vagy a "tanúságtevők" karizmáiban.

Ennek a hónapnak az Igéje segíteni fog bennünket abban, hogy meghalljuk és éljük azt, amit Jézus mondani akar nekünk.

Chiara Lubich