Bécsben a Favoritenstrasse 15. szám alatt van egy palota, amelyben most nemzetközi ösztöndíjas iskola, internátus és Diplomata Akadémia működik. Régen ez volt a Theresianum, a birodalmi elitképző, amelyben Mária Terézia királynő, a névadó 1749. december 30-án alapítványt hozott létre tíz magyar nemes ifjú részére. Mi volt ennek a jelentősége hazánk számára?
A XVIII. század elejére kiderült, hogy a Habsburg Birodalom oktatási rendszere elavult, mert például a latin nyelv nyolc évig történő tanulása már nem felelt meg a kor követelményeinek. Ebben is a jezsuiták keresték a kivezető utat, és a század folyamán értek is el eredményeket, mert a zabolátlan és tudatlan arisztokrata származású csemetéket sikerült megtanítaniuk az illedelmes viselkedésre és gyakorlatiasabb tudással ellátniuk. A bencések pedig Magyarországon és Csehországban is felvetették egy nemesi akadémia tervét, amelyet a piaristák Lengyelországban már létrehoztak, de a királynő ennek vezetését inkább a Jézus Társaságára bízta.
1746-ban nyílt meg Bécsben a Collegium Theresianum örökös tartománybeli nemes ifjak részére, az egykori császári nyaraló épületében. A nyári üdülőt még a XVII. század elején építették, a török ostrom visszaverése után pedig teljesen újjászületett. Itt nyaralt sokat VI. Károly császár, aki a La Favorita, vagyis A Kedvenc nevet adta a háznak. Arcképét ma is dombormű őrzi a palotában, de Mária Terézia is itt töltötte gyermekkorát, ezért az ifjúságnak adományozta. A Theresianum kezdetben csak szállást és étkezést biztosított kicsit magas tartásdíjért a bentlakó fiúknak, és a magyar főnemesség nem akart áldozni erre a célra. Mária Terézia azonban, aki szívén viselte a magyar arisztokrácia művelődését, hajlandó volt tíz magyar fiú ellátását finanszírozni. 1900-ban harminchat alapítványi és harmincegy fizetős magyar tanulója volt, de még 1933-ban is harminckét fiú tanult ott.
A királynő célja magasabb műveltség nyújtása és kiváló birodalmi főtisztviselők nevelése volt, de előbb csak a mai gimnáziumi tárgyakat tanították a jezsuiták, akiktől később a piaristák vették át az intézetet, aztán modern nyelveket, jogot is oktatni kezdtek és akadémiává alakították át. 1849-től már nemcsak nemesek tanulhattak itt, de kitüntetett jellege megmaradt. A reálgimnázium elvégzése után a magyar diákok magyar nyelvből, irodalomból, földrajzból, történelemből érettségiztek, majd két évig a bécsi, utána a pesti egyetemen folytatták tanulmányaikat. A magyar fiúkat külön kormánybiztos felügyelte, az igazgató pedig félévenként beszámolt előmenetelükről az oktatási miniszternek. A Theresianumban tanított Faludi Ferenc költő római jogot, Makó Pál matematikát, Horváth Mihály pedig magyar nyelvet, és itt tanult Festetics György, Széchényi Ferenc és Puskás Tivadar is, akik megmaradtak magyar hazafiaknak. A Theresianum tehát nem a magyar arisztokrácia germanizálásának és lezüllesztésének eszköze, hanem művelésének, európai színvonalú képzésének és erkölcsi nemesítésének a helyszíne volt.
G. Bartók Béla