Ki az IGAZI FÉRFI ?

Az előző részben a férfiasság lényegéről írtam. Egy fiúról akkor derül ki, hogy férfi-e, vagy csak hímnemű egyed, ha lányokkal kerül kapcsolatba. Ha meg tudja nekik adni a köteles tiszteletet, vagyis tud lovagiasan viselkedni, akkor már valóban kezd férfivá válni. Az értékes felnőtté válás itt azonban még nem ér véget. Nagyon jó lenne, ha minden fiú megpróbálna igazi férfivá érni, igazi férfiként viselkedni. Az „igazi” jelzőt azért hangsúlyozom annyira, mert ő rendkívül nagy dologra képes: talpára állítja a feje tetején álló világunkat. Hogyan történik ez? Lássunk egy példát.

Fotó: Cser István

Van például egy lány. Randevúra indul. Anyukája a következő biztatással indítja útra: „Jól van, kislányom, de aztán légy észnél!” Mondanak ilyesfélét az anyukák? Hát persze, hogy mondanak. Arra biztatják lányukat, hogy ők legyenek észnél. Ez pedig azt jelenti, hogy világunk a feje tetején áll, fordítva vannak a dolgok. Itt vissza kell utaljak Weöres Sándor versére, amelyet a férfi-nő közti különbség elemzésének kezdetén idéztem. Ott az áll, hogy a férfi az ész, a racionalitás, aki átgondolja, beosztja, névvel illeti stb. És a lányok valóban sokszor megtapasztalják, hogy a fiúk racionálisak. A fiúk szeretik a dolgokat logikusan áttekinteni, „észnél vannak”. Kivéve ugye a párkapcsolatot, főként a szexualitás terén. A fiúk többnyire észnél vannak ugyan, de ha a lány elmegy a randevúra, akkor Ő legyen észnél. De hát hogyan legyen egy lány észnél, amikor nincs is esze. (Amikor előadásaim során ezt a „kis poént" elsütöm, előfordul, hogy néhány jelen lévő fiú eszeveszett tapsolásba kezd. Ők nyilvánvalóan nagyon nem értik a lényeget – nem férfiak, hanem csak bikák. Ezért is hívom ezt a buta viccet „bika-jelző" poénnak.) Miért mondom, azt, hogy nincs esze? Természetesen nem szó szerint értem. Dehogyis nincs a lánynak esze! Sokszor zavarba ejtően sok tud lenni. Azért mondom csak, hogy „nincs esze”, mert nem neki – a nőnek – lenne a dolga, hogy észnél legyen. Hiszen (a vers szerint) a nő „lágy sóvárgás, helyzeti erő”. Sajnos az anyukának azért igaza van, nem árt, ha a lány(ok) észnél van(nak). Egy párkapcsolatban ugyanis sokszor nem igazi férfival találkoznak, hanem egy felbőszült bikával, kannal: nem árt észnél lenni, mert még „felöklel”.

A fentiek alapján már könnyű kitalálni, hogy ki is az „igazi férfi".

Az igazi férfi az, aki mellett a nőnek nem kell észnél lennie.

Ezzel rögtön talpára is áll a világ. Miért nem kell az igazi férfi mellett a lánynak észnél lennie? Azért, mert meg lehet bízni benne. Normális elvei vannak, és valóban azok szerint tud viselkedni akkor is, ha „húzósabb” a helyzet. Tudja, minek van helye egy kapcsolatban, és minek nincs. Biztos lehet a lány abban, hogy semmi olyan nem fog történni, amit később bánni kellene. Hiszen az ilyen fiú tényleg észnél tud lenni, képes arra, hogy az esze-szíve irányítsa, és ne az éppen feltörő vágyai, ötletei. Az egészben az a gyönyörű, hogy ha a fiúk tudnának igazi férfiként viselkedni, a lányok végre lehetnének nők. Ha csak kicsit is belegondolunk, a lányok éppen a legizgalmasabb pillanatokban lehetnek a legkevésbé felszabadultak, könnyedek, mosolygós nők. Ilyenkor nekik „észnél kell lenni”. Nem lehetnek igazi nők, hanem izguló, görcsösen észnél levő lények. Próbálnak is szegénykék észnél lenni, de gyakran ez csak egy darabig sikerül. Észnél van, észnél van, aztán valahogy már azt se tudja, mit csinál… Ha viszont nem kellene izgulniuk, mert megbízhatnának a társukban, akkor kivirulhatnának: kimutathatnák érzéseiket, akár még vágyaikat is, hiszen úgysem fog semmi olyan történni, ami már túlzás lenne. Jó, a fiúknak így még nehezebb lenne észnél lenni, az igaz. De hát miért születtek fiúnak? (Súlyos „dögség” természetesen, ha a lány szándékosan „cukkolja” a fiút!)

Határozottan úgy gondolom, hogy megéri igazi férfiként viselkedni. Hiszen akkor a Kedvesem lehet igazi nő: derűs, mosolygós, felszabadult valaki, nem kell izgulnia, „görcsölnie”. Sajnos a fiúk nem sok késztetést kapnak környezetüktől arra, hogy igazi férfiként viselkedjenek. Sőt, éppen ellenkezőleg. Az árad a filmekből, a tévéből, azt lihegik a haverok, hogy minél többet és azonnal el kell érni testileg a lányoknál. Aki viszont képes szembeszállni a „közhangulattal”, nemcsak kedvesét szabadítja meg a félelemtől, hanem ő maga is igazi, tiszta örömöket élhet át.

Melyhez hasonló jókat kívánok szeretettel:

Varga Péter