Lelkiéletünkben Jézus példabeszéde által vált közismertté ez a gyomnövény, mely a mennyek országának jó magjával együtt növekszik az aratásig, amikor is a tiszta búzától elválasztva összegyűjtik, kévébe kötik és elégetik (Mt 13,24-30).
A magyar szöveg a példabeszédben szereplő görög „zizanion” fogalmat – melynek eredeti jelentése „gyom” – a hazánkban közismert gabonagyom, a „konkoly” szóval fordítja. Ez az Európában elterjedt, a mérsékelt éghajlatot kedvelő, s a szegfűfélék családjába tartozó gyomnövény azonban Palesztinában csak ritkán és szórványosan fordul elő. Annál inkább megtalálható a gabonatermésre igen veszélyes konkolyperje (szédítő vadóc), amely egyike a néhány mérgező anyagot tartalmazó pázsitfűféléknek.
A konkolyperje fejlődésének kezdeti szakaszában nagyon hasonló a gabonanövényekhez (búzához, árpához). Csak a növekedés során mutatkozik meg a gabonatábla szennyezettségének mértéke, amikor a bibliai kor földművese már nem sokat tehetett a gyorsan fejlődő gyomnövény ellen. Bojtos gyökérzete anynyira összefonódik a gabonáéval, hogy nem lehet kihúzni anélkül, hogy a gabonanövény meg ne sérülne. A vadóc akár méteresre is megnövő, ritkán elágazó, merev, sötétzöld színű, egyenes szárral rendelkezik. Rajta helyezkedik el a lándzsa alakban elvékonyodó öt-hét levél. A kalászos gabonától csak a száruk végén fejlődő, kb. 15-20 cm hosszú laza füzérvirágzatuk különbözteti meg. Ezek oldalról lapított, váltakozóan ülő kalászokból tevődnek össze. A kalászkák szálkásak és egy közös pelyva takarja őket. A konkolyperje nemcsak azzal okoz kárt a gabonatáblákban, hogy elszívja a tápanyagot, s elnyomja a haszonnövényt. A kalászkákban termő fekete és keserű magjukban a növénynyel együtt élő gombák hatására bódító és mérgező hatású „loliin” termelődik. Nagyobb mennyiségben a lisztbe kerülve fejfájással, szédüléssel és érzékszervi zavarokkal járó rosszullétet okoz, s ezzel fogyasztásra alkalmatlanná teszi a lisztet. A bibliai időkben azt tartották, hogy a konkoly magjának fogyasztása megzavarja az értelmet és gonosz gondolatokat ébreszt. (A növény görög nevéből ered a francia „zizanie”, viszály kifejezés.) A gyom mérgező hatása miatt az aratáskor vagy fáradságos munkával külön gyűjtötték össze a vadócot, vagy cséplés után megpróbálták kirostálni a gabonáénál kisebb magvait.
Semmi sem annyira veszélyes az igazságra, mint az a hazugság, amelyik majdnem igaz: mert nehezen felismerhető és később jelentkezik pusztító következménye. Jézus példabeszéde mégis bizalomra és türelemre tanít: a búza termést fog hozni, s a „majdnem búzá”-ról előbb-utóbb ki fog derülni, hogy konkoly, melynek sorsa az enyészet.
Ugrits Tamás