Február 9-én lesz tíz éve, hogy helyreállt
a teljes diplomáciai kapcsolat a Vatikán és hazánk között. Tehát még a szabad
választások előtt, de az akkori ellenzék, különösen a Magyar Demokrata Fórum
nyilvánvaló nyomására. A már új párttá alakult régi hatalom vezetői – szinte
azt lehetne mondani – kicsit az egyház segítségében bíztak, hogy a népi demokrácia
teljes csődtömegét „elegánsabban” adhassák át a szabadon választott kormánynak.
Agostino Casaroli bíboros, államtitkár vezetésével
vatikáni küldöttség érkezett Budapestre az egyezmény aláírására. Az esztergomi
bazilikában Casaroli bíboros ünnepélyes szentmisével emlékezett meg Mindszenty
József bíboros, hercegprímásról. Ez volt az első ünnepélyes megemlékezés
róla itthon. Az Apostoli Szentszék számára az aláírás előzménye, mondhatni feltétele
volt az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése és az egyházak szabadságát és
a lelkiismereti szabadságot biztosító törvény megalkotása – az előbbire 1989
tavaszán, az utóbbira 1990 elején került sor (1990. évi IV. törvény).
Előfeltétel volt az ÁEH megszüntetése...
Magyarország és az Apostoli Szentszék történelmi kapcsolatainak
millenniumát ünnepelhetjük idén, a keresztény magyar állam születésével együtt.
De a modern értelemben vett diplomáciai kapcsolat csak 1920-ban létesült, a
Monarchia megszűnése után hazánk és a Vatikán között. 1945 tavaszán azután a
szovjet megszállók nyomására az üldözöttek védelmében komoly érdemeket szerzett
Angelo Rotta érsek, apostoli nunciusnak, a későbbi XXIII. János pápa
személyes barátjának kiutasítással kellett távoznia. 1990-ben azután már a szabadon
választott Antall-kormány működése idején foglalta el hivatalát az apostoli
nuncius és a vatikáni magyar nagykövet.
A vatikáni diplomáciai kapcsolat 173 ország számára
fontos napjainkban, mert a Szentszék és a pápaság erkölcsi tekintélye jelentős
szerepet játszik a nemzetközi élet legfontosabb folyamataiban.
R.P.
Illusztráció
1988 júniusában még csak a burgenlandi Darázsfalvára
utazhattak magyar zarándokok II. János Pál pápa szentmiséjére – szigorú titkosrendőri
kontrollal. Százhúsz belügyi tiszt vegyült a magyar zarándokok közé egy egyházi
intézménynél akkor magas állást betöltő világi férfi (aki az Állami Egyházügyi
Hivatal és a Belügyminisztérium bizalmi embere volt, ma pedig sok milliós bűncselekmény
gyanúsítottja) segítségével. 1988. augusztus 20-án még az Állami Egyházügyi
Hivatal jóváhagyásával hirdethette meg püspöki karunk, hogy a Szentatyát magyarországi
látogatásra hívta meg.
