Betlehemi királyok

Leonardo da Vinci permetezi a fényt a világ tárgyaira és személyiséggé növekedett embereire, az a sfumato nagy híre. Remdrandt barokk festményei a gótikus katedrálisok egyenetlen fényelosztását tagolja képein fényünnepre, árnyékszigetekre. Correggio a belső fény fölfedezője - "Jézus születése" című alkotásán a fény a gyermekből sugárzik, hiszen Ő a jövő.

A fény a Gyermekből sugárzik

József Attila betlehemi királyaiból és környezetéből szintén ez a belső fény árad. Különböző mértékben. Boldizsár az általános ember, sokan hasonlítunk Hozzá - tele öntudattal, dicsekvéssel is, de ember, Ő is, igaz kisebb mértékben e belső fény tulajdonosa. Menyhárt komoly férfi, fogadja a juhocska tanácsait, gyalog siet Megváltójához. Személye Boldizsárnál nagyobb fénycsóvát ereget magából. A harmadik király, a harmadik napkeleti bölcs a legmélyebb közöttük, leheli magából a teremtő alázatot, "szegények királyának" nevezi az Üdvözítőt, Gáspár, aki magát kicsinyítve, őszintén törpésítve csak "affélének" ítéli, egész fényözönt bocsát magából hiteles csöndjével. Az Istenanya Mária maga a belső fény, szemérme varázslatos, ő és gyermeke, Jézus Krisztus a világ egyetemes fényessége. Még mindig nincs vége a csodának. Halkul a vers, látszatra kialszik a fénytűz a "jóéjszakát" búcsúköszöntésben. Látszatra, mert a fényességes fény úgy tér aludni, hogy világra hinti a létezés gyógyító őrlángját. Nem sötét következik a távozó fény után, hanem a belső fény új fényessége. Mit bizonyít ez? A halk igazságot, hogy József Attila költeménye: világirodalom.

Losonci Miklós