Ezeréves ország, ezeréves egyházmegye

A számokban lehet némi bizonytalanság, az egri püspökség alapítólevele ugyanis elveszett. Az azonban bizonyos - IV. Béla király 1261-ben kelt oklevelében említés történik róla -, hogy Szent István, Magyarország első királya alapította. Az egyházmegye tehát együtt ünnepli a Szentévet és a magyar keresztény államiság millenniumát alapításának ezredik évfordulójával. Augusztus 19-én az egykori egri püspökségből alakult egyházmegyék (Kassa, Rozsnyó, Szepes, Szatmár, Debrecen-Nyiregyháza) püspökeinek és híveinek zarándoklata lesz ennek központi eseménye.

Az ötödik székesegyház

Két új, nagy színes üvegfestményt láthatnak majd a székesegyházban a zarándokok: az egyik az első pünkösdöt, az egyház születését ábrázolja, a másik a feltámadt Krisztust a szent illetve reményeink szerint szentté avatandó magyarokkal. A Pyrker érsek idején Hild József építette mai székesegyház immár az ötödik: az első kettő a vár területén állt, kettő pedig itt, a mai helyén.

Seregély István érsek úgy jellemzi egyházmegyéjét, hogy az az ország szegény, a változások óta munkanélküliségtől eléggé sújtott része az országnak. A hívek ragaszkodása és a papok áldozatkészsége viszont felülmúlja az országos átlagot. Az egyházmegye mai területén 600 ezer római, 150 ezer görög katolikus él itt, sok református és jelentős az evangélikus közösség is.

Magyarországon először itt, az Egri Főegyházmegyében kezdődtek meg az elmúlt esztendőben az egyházmegyei kánoni látogatások. Ez még két évig tart. A főpásztor vagy valamelyik segédpüspöke a főesperessel és a püspöki hivatal tisztviselőjével fölkeresi a plébániákat, és a 150 évvel korábban Pyrker érsek által tartott nagy vizitáció szempontjait követve számba veszik az állapotokat, fölmérik a helyzetet: ez egy egységes lelkipásztori stratégia kimunkálásának alapjául szolgál majd, ugyanakkor a közeljövő intézkedéseit is meghatározza. Az bizonyos - mondja a főpásztor -, hogy a sürgető feladatok közül is a hitoktatás megújítása, elmélyítése a legelső. A kétszáz pap mellett ötszáz hitoktató dolgozik az egyházmegyében, egytizedük főállású, a többiek óraadóként tevékenykednek. Hitoktatói szak működik a tanárképző főiskolán, és van egyházmegyei tanfolyam is.

Beszélgetésünk végén arra kértük Seregély István érseket, lapunkon keresztül fogalmazza meg karácsonyi üzenetét egyházmegyéje számára:

- A II. európai szinódus üzeneténél időszerűbbet nem tudok mondani: az egyházában élő Jézus Krisztus egész Európa reménye. Országunk és nemzetünk számára is Ő az egyetlen igazi remény és érőforrás. Ha a millennium küszöbén Magyarországnak szerencsés újabb évezredet akarunk kívánni, akkor azt kell kívánnunk, hogy ne tévesszük szem elől Azt, aki méltán mondhatta magáról, hogy ő az út, az igazság és az élet. Történelmünk tapasztalata is erre emlékeztet: mert az isteni Gondviselés a Boldogasszony oltalma alatt minden gyarlóságunk és történelmi tragédiánk ellenére megőrzött minket ezen a földön.

Kipke Tamás
Fotó: Cser István