Szent Ferenc - ipari tájban

 

A Miskolc külvárosának számit Diósgyőrben, a vasgyári plébánián egy közösség él és látja el a lelkipásztori munkát. Szent Ferenc Kis Testvérei és Nővérei. Szerzetesek. A hat testvér illetve a négy nővér két különálló épület tetőterében kialakított klauzúrában, a szerzetesi fogadalomban vállalt cölibátusban él, de együtt dolgozik. Munkájukban és elmélyült lelki életükben ugyanakkor egyedülálló és családos világiak is közösséget alkotnak velük, így együtt Betlehem közösségnek nevezik őket.

A katolikus karizmatikus megújulási mozgalom volt ennek a közösségnek az ihletője. Tagjai valamennyien mély belső megtérést éltek át, azok is, akik hagyományos vallásos családból származnak. A karizmatikus megújulás lelkületében "találtak rá" Assisi Szent Ferencre.

Az örömhírt és az örömet
Az örömhírt és az örömet

A közösség(ek) születéséről Pehm Antal Gilbert testvérrel és Zsámbéki Orsolya Mirjam nővérrel beszélgetünk.

- Egy magyar származású osztrák szerzetesnő, Christofora nővér sokat járt haza, minden módon igyekezett támogatni a hazai egyház új kezdeményezéseit. Az ő közvetítésével kerültünk Klagenfurtba, az ottani püspök amolyan "testvéri szolgálatként" alapította meg közösségünket, amelyet az akkori körülmények között a hazai főpásztorok nem tehettek volna meg. Krisztushivők magántársulásaként jött létre a közösség, amelyet aztán a rendszerváltozás után Seregély István egri érsek fogadott be egyházmegyéjébe. Mi, testvérek akkor teológiai tanulmányaink felénél tartottunk, minket már a közösség tagjaiként szenteltek pappá. A nővérek "hazatelepülve" előbb Pasaréten éltek együtt, majd a Szomolyán telepedtek meg, most már Bükkszentkereszten, Arlón és itt is dolgoznak. Az egri érsek tavaly augusztusban a közösségre bízta a plébánia vezetését, hozzájuk tartozik Bükkszentlászló, Bükkszentkereszt és Répáshuta. Egy év alatt alakították ki otthonukat: az épületekben korábban iskola és szükséglakás volt. Alapítványt hoztak létre, melyet régi személyes ismerőseik, segélyszervezetek és aki teheti, támogatja.

Antal testvér a plébános, rendtársai a "káplánjai", a nővérek az irodát vezetik, ellátják a sekrestyési szolgálatot, a környékbeli lelkiségi csoportokkal foglalkoznak.

A karizmatikus megújulás tapasztalataiból sokat merítenek: Szentlélek-szemináriumot szerveztek, amely nem más mint a keresztény alaptapasztalatba való bevezetés, a keresztségi fogadalom tudatos megújítására való komoly fölkészülés. A közösség nagytermében rendszeres evangelizáció folyik: sokan jönnek Miskolc egész területéről olyanok is, akik a templomba még nem jutottak el. A közösség karizmája az evangelizáció, amely elválaszthatatlan az újraevangelizálástól: keresik azokat, akik elszakadtak, távol kerültek.

Az egykori vasgyár 14 ezer embernek adott kenyeret, a maradékain létrejött kft-k alig a tizedrészének. A munkásnegyedből elsősorban munkanélküli negyed lett. Szent Ferenc Kist Testvérei bekopogtak hozzájuk, hívták őket, vitték az örömhírt, sőt, magát az örömet. Hol fásultan, hol érdeklődéssel fogadták őket.

A hagyományos lelkipásztorkodáshoz szokott hívek, akik kitartottak a nehéz évek alatt, eleinte kissé idegenkedve néztek azokra, akik elkezdtek ide járni. Aztán többségük hamar megértette: nem tekinthetnek a tékozló fiú bátyjaként az újonnan jövőkre, a visszatérőkre.

- Természetesen azon vagyunk, hogy az ő lelki igényeiket éppúgy szolgáljuk, mint az újonnan érkezőkét - mondja Antal testvér. - Régit és újat egybekapcsolni: ez a karizmája ennek a közösségnek.

Kipke Tamás
Fotó: Cser István

 

Cikk [ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 ]
Oldal [ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 ]
[ Tartalomjegyzék ]

[ Aktuális | Archívum | Impresszum | Olvasói levelek | Újságunkról ]