Az az európai méretű katasztrófa, melyet a Szamos, a Tisza, majd a határainkon túl a Duna vizének ciánszennyeződése és az ezzel járó páratlan életpusztítás okozott, olyan intelem, mely az erkölcsi értékrendre irányítja valamennyiünk figyelmét. Az elmúlt évtizedben sok szó esett erkölcs és gazdaság, erkölcs és jövő, erkölcs és termelés kapcsolatáról, de úgy látszik, ezek a szavak megmaradtak az elmélet, a konferenciák szintjén. Mára azonban a gyakorlati élet (hiány) vaskos valóságává váltak.

Ezekkel a gondolatokkal érkeztem Martfűre, ahol február 27-én délután, közvetlen a Tisza partján a folyó újjáéledéséért mutatott be szentmisét Tamási József plébános. A hit felszításának fontosságát emelte ki, majd felidézte az evangéliumból a csodás halfogást, Lázár és mások feltámasztását. Arra buzdította a nagy számban jelen lévő híveket, hogy higgyenek a csodában. Ha Jézus vissza tudta adni embereknek az életet, akkor a klinikai halál állapotában lévő folyót is életre tudja lehelni.

Két XIII. századi ferences szerzetes közbenjárását kérte Tamási atya. A rendalapító Assisi Szent Ferencét, akinek természetszeretete közismert. Nem véletlenül avatta II. János Pál pápa -- éppen húsz esztendeje --, a környezetvédelem védőszentjévé. Ferenc szemléletével a jelenlévők egy helyi kislány előadásában ismerkedhettek, majd Juhász Gyulának a folyó és mindenekelőtt az Isten nagyságáról szóló áhítat-versét a plébános tolmácsolta. Ezután a másik ferences szent, Páduai Szent Antal közbenjárását kérte. A Duna és a Balaton mentén gyakran találkozhatunk Szent Antallal templomainkban. Segítő szolgálata most a Tisza vidékére összpontosul.

A csodálkozás és az újrakezdés, a döbbenet és remény kettőssége hatotta át ennek a különleges szentmisének a hangulatát. Ugyanezt lehetett kiérezni a megelőző és a szentmisét követő beszélgetésekből is. Soha nem feledjük ezt a februárt, ám a tenni akarás, a hittel végzett együttcselekvés megnyilvánulásaiba is be kell kapcsolódnunk. Növekvőben a csodában bízók tábora.

Martfű, ez az egykor cipőgyáráról és növényolaj üzeméről ismert település mára immár a modern templomépítészetünkben kiemelkedő jelentőségű Szent Tamás-temploma mellett a természettel való kiengesztelődés, a Tisza újjáéledését célzó lelki szövetség nevezetes helyévé is vált.

Kép és szöveg:
Fekete Gábor