A könyvtár alapvetően fontos evangelizációs eszköz – vallja Antalóczi Lajos,.az Egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója, a Kisboldogasszony-templom plébánosa. – Ha hitét valóban ismerő, igényes, hivő közösséget szeretnénk nevelni, akkor az emberek kezébe kell adni a lelkiségi és teológiai irodalom javát. Azt a kincset, amelyet az Egri Főegyházmegyei Könyvtár is őriz, s amely 1793-tól az ország második nyilvános könyvtáraként működik. Napi nyolc órában szolgálták itt ki az érdeklődőket még a kommunizmus idején is.

A könyvállomány alapját az európai összehasonlításban is rendkívül jelentős Eszterházy-gyűjtemény képezte: a tervezett egyetemi számára a nagy püspök Európa XVI-XVIII. századi műveltségét és tudományosságát reprezentáló, húszezer kötetes könyvtárat létesített. 1814-ben Fischer érsek az egyházmegye könyvtárává nyilvánította a gyűjteményt, és elrendelte, hogy a kanonokok könyveiket a bibliotékára hagyják. Elsősorban ez biztosította az állomány gyarapodását.

A rendszerváltás után nagy lemaradást kell pótolni: a korábbi évtizedek sanyarú viszonyai után Antalóczi Lajos igazgató és hat tudós munkatársa nagy lendülettel látott hozzá a hatalmas anyag korszerű feldolgozásához, az adatbázis kiépítéséhez. Hiszen a könyvtárat nemcsak itthonról, hanem a világ távoli tájairól is megkeresik kutatók.

A legrégebbi írott emlék 1048-ből származik: IX. Leó pápa pergamenre írott teológiai értekezése. A legbecsesebb darabok Mikes Kelemen híres törökországi leveleinek kéziratai: mind a 207 darab a könyvtár tulajdona.

kt – fotó: cser