Az irodalmi szalonok említésekor a legtöbb emberben a XVIII-XIX. századi híres francia szalonok emléke merül föl, többek között Madame Recamier neve. Fényes estéket rendeztek nála az akkori társadalmi és szellemi élet elitjének részvételével.
Az már kevésbé ismeretes, hogy hazánkban, a magyar fővárosban Wohl Janka hozta létre az első irodalmi szalont a XIX. század derekán.
Ki is volt ő valójában? Zongoraművésznek készült, ezzel párhuzamosan irodalmi tehetsége is megmutatkozott. Szinte gyermekfejjel, tizenöt éves korában már egy verseskötetet állított össze, amelyet Jókai Mór adott ki Arany Jánosnoz intézett ajánlással.
Wohl Janka az idők folyamán lapot is szerkesztett, de élete legfőbb eseményének, produktumának azt tartotta, hogy meghitt otthonában folyamatosan rendezett összejöveteleket neves kulturális személyek, alkotók meghívásával és jelenlétével. Népszerű szalonjában megfordult a már említett Arany János, Jókai Mór, a muzsikusok közül Liszt Ferenc, gróf Zichy Géza, a szótárkészítő Ballagi Mór, és sokan mások.
Hasznos műfordítói munkát is végzett: angol és francia nyelvből fordított. Fontosnak érezte, hogy az európai nőírók jelentősebb munkái idehaza magyarul is megjelenjenek. Zichy Camilla néven ő fordította először magyar nyelvre a legnépszerűbb Dickens-regényt: a Copperfield Dávidot.
Szeghalmi