Ötvenkét éven át volt képviselő

Apponyi Albert emlékezete

 

A Jászok Egyesülete és gróf nagyapponyi Apponyi Albert emlékének tisztelői szentmisében emlékeztek Jászberény egykori országgyűlési képviselőjére. A Budavári Nagyboldogasszony — Mátyás — templomban Fábián János pápai protonotárius, őrkanonok, várplébános mondotta a szentmisét, melyen megjelent a család képviseletében Apponyi Albert két unokája Apponyi Éva és Pálffy István, valamint az előző lánya, Shieldsné Szabó Elvira asszony. A Jászság küldöttségét Dobos László, az egyesület elnöke vezette, és eljöttek a gróf végső nyughelyének, a felvidéki, Pozsony megyei, Éberhardnak (Malinovo, Szlovákia) képviselői is, valamint a jászberényi Gróf Apponyi Albert Általános Iskola igazgatója, Kári László. Az Apponyi család egykori, várbeli Táncsics Mihály utca 17. alatti házának falán a magánkezdeményezésből állított emléktáblánál Dobos László emlékezett a — függetlenségükre és sajátos identitásukra, büszke — jászok nevében a nagyformátumú politikusra, a tragikus végű 1920-as párizsi béketárgyalások (Trianon) magyar küldöttségének a magyar érdekeket heroikusan védelmező vezetőjére, a népszövetségi fődelegátusra, az öt nyelven beszélő és érvelő zseniális szónokra, aki 63 éves nyilvános politikai szereplése alatt 52! éven át volt Jászberény képviselőházi választottja.

Emléktábla elött

A gyászszertartást követő koszorúzáson az 1846-1933 között élt államférfi unokája, a megjelenésével nagyapjára emlékeztető Pálffy István idézte fel a gróf jellemét, kiemelve megkérdőjelezhetetlen tisztességét, becsületességét, korrupció felettiségét. A szónok megemlékezett a Gestapo által elhurcolt nagybátyjáról, az emléktáblán szintén megörökített Györgyről és édesanyjáról Júliáról, aki megjárta Rákosiék börtönét. Az Új Ember olvasói számára gróf Pálffy még elmondta, hogy a vallás természetes módon volt meghatározó az Apponyiak életében. Mélyen vallásos nagyapja napirendjéről megtudtuk, hogy: „Minden reggel 8-kor elment a csendes misére a Mátyás-templomba, megáldozott, visszaballagott, megreggelizett, leült az asztalához és elkezdett dolgozni.”

Kép és szöveg: Sólyom László

 

Cikk [ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 ]
Oldal [ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 ]
[ Tartalomjegyzék ]

[ Aktuális | Archívum | Impresszum | Olvasói levelek | Újságunkról ]