A Szeged-csanádi Egyházmegye hitoktatását talán azzal lehetne legelőbb jellemezni, hogy a terület fele a Viharsarokhoz, másik fele pedig Dél-Alföldhöz tartozik. Vallási szempontból inkább csak szigetek találhatók, ahol a hitoktatás is elevenebb. Békés megyében, főként Szeghalom és Békés térségében a katolikusok kisebbségben, szinte szórványban élnek.

A falvak és a városok között van-e különbség a hitoktatásban részt vevők számát tekintve?

-- A falvakban a diákok negyven-negyvenöt százaléka jár hittanra, a városokban húsz-huszonkét százalékuk, de a legjobb helyen is -- ahol katolikus iskola működik -- csak a huszonöt százalékot éri el. Előfordulnak természetesen olyan települések, ahol a diákok kilencvenöt százaléka hittanos, ezzel szemben másutt tíz százalékuk. Az egyházmegye egészét tekintve az iskoláskorú gyermekek kevesebb mint harminc százaléka vesz részt hitoktatáson.

Hogyan oszlik meg az iskolai és a plébániai hitoktatás?

-- A városokban nagyobbrészt templomi, illetve plébániai hitoktatás folyik. Az iskolákban ugyanis nehezen oldható meg, mert egy-egy osztályból kevesen jelentkeznek, s ezért iskolák közti összevont hittanórát tartanak.

Mennyi a hitoktatók száma, s közülük hányan világiak?

-- Nyolcvanegy a hitoktató papok, kétszázegy a világi hittanárok száma, közülük mintegy harmincan kizárólag hittanári képesítéssel rendelkeznek. Ők főként a katolikus iskolákban oktatnak. A lelkipásztorok több mint fele ötven éven fölüli, többen közelítenek az idős korhoz, s bár jól oktatnak, de nem csodálkozhatunk, ha egyre nehezebben találnak hangot a mai fiatalsággal.

Milyen a hitoktatók helyzete?

-- Országos tapasztalatként mondom: véleményem szerint rosszabb, mint a kommunista rendszerben.

Mennyiben?

-- Az elmúlt tíz évben folyamatosan a szabadságot, a szólásszabadságot szajkózzák, ugyanakkor tapasztalati tények alapján bizonyítható, hogy például a kezem alatt dolgozó négy hittanárt másodrangú embernek tartják az iskolában. Az állam megadja nekik a tanári fizetést, ugyanakkor lehetetlenné teszi munkájukat a közoktatási miniszter azon rendelete, mely szerint a hittanórát nem kötelező beiktatni az órarendbe. Helyezzen el a miniszter kötelező heti húsz órát az ötödik, hatodik órában. Ez képtelenség, mint ahogyan elfogadhatatlan a délutáni órabeosztás is. A védett idő maszlag. Az igazgató azt magyarázza, hogy a védett idő őt védi. Mi azt mondjuk, a védett időnek a hittanórát is védenie kell. De azt kell tapasztalnunk, hogy a kerámia-szakkör, a labdarúgóedzés, minden fontosabb, mint a hittan.

Így az önálló hitoktatók lehetetlenné válnak az iskolában, s lassan-lassan elmennek a pályáról. Az iskola nyíltan nem támad, csak nem segít, s ez éppen elég.

Az iskola vezetői hogyan viszonyulnak a hittanhoz és a hitoktatókhoz?

-- Semmiképpen sem pozitívan. Pedig ha valaki a hitoktatást erkölcstannak tekinti, amely a tízparancsolat betartására buzdít, akármennyire hitetlen legyen is, fontosnak kellene tartania... Ha az iskola nem segíti a hitoktatást, nem segíti a nemzet fölemelkedését, az erkölcsök megalapozását sem. S némely igazgató ugyanúgy vagy alattomosabban támadja a hitoktatást, mint a kommunista rendszerben.

A szegedi dóm

Mennyi egy kezdő hittanár fizetése?

-- Harmincegyezer-kilencszáz forint. A minisztériumnak utána kellene néznie a védett idő betartásának. Egy alkalommal a minisztériumból két előadó járt lenn Kisteleken. Föltettem nekik a védett időre vonatkozó kérdést. A válasz mosolygás volt: a problémákat helyben kell megoldani.

Csakhogy ott, ahol az igazgatók jelentős része nihilistának tekinthető, s ezt a szemléletet erőlteti a tanári karra, aligha lehet megértést várni. Az egyik iskola huszonhat tagú tanári karából a hittanárral öten állnak szóba, a másik tizenkilenc szinte szólni sem mer hozzá, gyanús alaknak nézik.

Nem tekintik őket magukhoz hasonló tanárnak?

-- Ugyanakkor pontosan olyan tanár, mint ők, hiszen a hittan mellett magyarból, énekből vagy más tárgyból is képesítést szereztek, és többet tesznek a gyerekekért, mint sokan mások.

Hány hittanár végez évente Szegeden?

-- Több mint harminc. Az egyik főpásztor kérdezte: hol van ez a sok, teológiát végzett hittanár? Jelentős részük nem hajlandó belépni a másodrangú tanárok sorába. S az is tény, olykor főnöke, a pap sem viszonyul hozzá kellő módon, máskor pedig a szülők támadják. Az már eredmény, ha az iskola semleges. Kivételek természetesen akadnak, ahol nem jelent gondot a hittan órarendbe helyezése. Kisteleken az egyik iskola órarendben tanítja, a másik nem. Ez utóbbi vezetője ugyanakkor országos pedagógiai fórumon azt állította, hogy iskolájában a hitoktatással semmi probléma nincs...

Akarat, döntés kérdése az igazgató részéről...

-- Ezzel együtt a hit és erkölcs, a nemzeti értékek megbecsülése vagy lenézése is kiolvasható a hitoktatás állapotából. Előfordult, hogy valamely szaktanár a gyereknek a nyilvánosság előtt azt mondta, ő a helyében nem járna hittanórára.

Milyen hittankönyvekből tanítanak?

-- Arra törekszünk, hogy egységes tananyagot jelöljenek ki. Igen sok hittankönyv került forgalomba. Bár nem hibátlan a Bajtay Zsigmond-féle sorozat, de minden része elkészült, s van hozzá munkafüzet is. Emellett Rédly Elemér Elsőáldozás című könyve ugyancsak jó. Arra törekszünk, hogy valamennyi iskolában ugyanazon könyvekből tanítsanak, így hitoktatás szempontjából átjárhatók legyenek az iskolák. Országosan használható hittankönyv-sorozat -- úgy látom -- az elkövetkező húsz évben sem fog megjelenni.

Elmer István