Róma egyik leghangulatosabb tere a piactér, a Campo deĺFiori. Ezen az évszázadok óta békés piactéren állt az a máglya, amelyen éppen négyszáz éve, 1600. február 17-én megégették az inkvizíció által halálra ítélt Giordano Brunót.
Giordano Bruno 1548-ban született, tizenöt évesen lett dominikánus szerzetes. Tanulmányai után Nápolyban, illetve a környező kolostorokban élt, de gondolkodása miatt -- mely hatalmas megbotránkozást keltett -- távozni kényszerült. Ezt követően kora minden vallási irányzatának fellegvárában megfordult. 1593-ban a velenceiek adták át a római inkvizíciónak, mely hét évig tartotta fogva, majd halálra ítélte.
Az évforduló szerte Olaszországban Giordano Brunóra fordította a figyelmet. Újságcikkek, filmek sora foglalkozik személyével, kora előtt járó gondolkodásával, s az egyházzal való kapcsolatával, illetve szembenállásával.
A megemlékezések, tudományos konferenciák közül kiemelkedik a La Civilta Cattolica folyóirat kerekasztal-beszélgetése, melyen Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke leszögezte: Bruno filozófiája nem egyeztethető össze az egyház tanításával. Ennek értékelése, elemzése, kritikája a filozófusok és történészek feladata. Az egyház ezzel együtt -- amint azt a pápa megfogalmazta -- "nem lépheti át úgy az új évezred küszöbét, hogy a múlt hibáit ne ismerné el, gyermekeit ne késztetné bűnbánatra, hogy megtisztuljunk hibáinktól, hűtlenségeinktől, következetlenségeinktől". Poupard bíboros az egyház szerepéről kifejtette: "Az egyház bűnösöket foglal magába, mégis szent. Folytonos megtisztulásra szorul, a bűnbánat és a megújulás útját járja szüntelen, mint ezt a Lumen gentium kezdetű zsinati dokumentum is megfogalmazza".
A téren a múlt század vége óta hatalmas bronzszobor áll az egykori máglya helyén. Sötét arccal, félelmetesen áll itt Giordano Bruno alakja. Talapzatán mostanában egy tábla emlékeztet az évfordulóra: hívőt és nem hívőt egyaránt. Nekünk -- hívőknek -- talán súlyosabb a figyelmeztetés. Most lépjük át az évezred küszöbét. A pápa szólt. A bűnbánatot csak mi tudjuk felindítani magunkban. Az egyház tagjai bűnösek, az egyház mégis szent.
bókay