Ötven éve írtuk – Avult ateizmus
Már az 1950-es években, az egyre kíméletlenebbé váló kommunista elnyomás idején nagy mértékben propagáltak egy testes kötetet: Karl Kautsky A kereszténység eredete (1908) című könyvét. Az ateista szerző állítása szerint a kereszténység Krisztus nélkül keletkezett. A múlt század végének ateista szellemisége jelentősen csak az 1917-es orosz forradalommal erősödött fel, így Kautsky könyve Magyarországon csak 1945 után, a katonai megszállás után jöhetett „divatba”. A kommunista ideológia egyes hívei érthetően felismerték fontosságát, és kiadásra javasolták a szóban forgó könyvet, annak ellenére, hogy a higgadtabb gondolkodású hazai materialisták közül többen elavultnak és túlhaladottnak minősítették.
A megalapozatlan állítások egész sorát a rendkívüli értetlenség és gyűlölködés sugallta. (Mint a kommunizmus más kedvelt „vesszőparipáját”: az osztályharcot, a kulák-kérdést és a papság, a „fekete reakció” elleni ádáz küzdelmet.)
Az Új Ember vezércikkében (1950. február 12.) keményen elutasította Kautsky állításait. „…lehet küzdeni a kereszténység eszményei és intézményei ellen – hangoztatja a lap cikke –, lehet tagadni Jézus istenségét – de emberségét és történelmi személyiségét teljesen lehetetlen.”
szeghalmi
Vendég a háznál?
A Kossuth rádió igen régi, napi rovata a kisgyermekes szülőket orvosi, nevelési, pedagógiai-lélektani tanácsokkal segítő „Vendég a háznál”.
A gyermeket vendégnek tekintik a műsor szerkesztői? Igaz, sajnos számos helyen egyenesen váratlan vendégként fogadják, sőt igyekeznek is mielőbb szabadulni tőle. De normális, ép érzékű házaspárok egyáltalán nem tekintik vendégnek, hanem családtagnak. Már megszületése előtt beszélget vele az édesanya, előkészítik helyét a családi fészekben, ismerik nemét és nevét, úgy várják, fogadják, mint aki messziről végre hazatér. Nem vendég, itthon van. Nem vendég a háznál, hanem itthon van a családban.
Azt már csak halkan kérdezem: tessék mondani, sértene valakit, ha ebben a műsorban ritkán, nagyon ritkán szóhoz jutna pár percre - annyi más okos, közérdekű téma mellett az anyaméhben kezdődő keresztény nevelés néhány szempontja is, amint az például a „Mit csinál a Jóisten egész nap?” című füzetben volt olvasható? Vagy végleg bele kell törődnünk abba, hogy vallásos szempontnak csak külön műsorban (maholnap külön adón!) kell és lehet megszólalni? Még reménykedem, hogy egyszer a közszolgálati rádió és televízió vallási szerkesztősége arányos lehetőséget kap a híradótól kezdve minden rovatban.
r.p.