Stendhal (családi nevén Henry Beyle), a XIX. század egyik legjelentősebb francia prózaírója szerint a jó írónak feltétlenül objektívnek kell lennie leírásaiban. Ezért is terjesztette el magáról, hogy a törvénykönyvből másol ki néhány fejezetet, mielőtt nekikezd szépirodalmi művei megírásának, hogy mentől szárazabb, tárgyszerűbb legyen a stílusa.
Lehet, hogy mindez legenda csupán. Az viszont kétségtelen, hogy Stendhal bizonyos esetekben páratlan hidegvérről tett tanúságot. Kevesen tudják, de történelmi tény, hogy ott járt Napóleon csapataival az oroszországi hadjáratban; közvetlenül látta Moszkva égését, és személyesen is találkozott Bonapartéval. S amíg ezek a fontos események zajlottak, az író Rousseau követőjének, Bernardin de Saint Pierre-nek a Pál és Virginia című, akkoriban divatozó kisregényét olvasta. Láthatóan nem sokat törődött a mellette és körötte zajló világtörténelmi eseményekkel. Inkább regényt olvasott... Az irodalom ritka győzelme a bonyolult és sok viszontagsággal járó élet fölött!
szeghalmi
Szöllősi Zoltán
Február van
Barlangjából a medve
kilépked, február van,
havon a felkelt lélek
megáll barna bundában.
Süt a Nap, talpam fázik,
lelkek nyoma a hóban,
zúzmarás ágak között
fémmadár pendül: jól van,
jól van, jól van.