Előnyös és hátrányos helyzetben

1912-ben alakult — a hazai görög szertartású katolikusoknak a magyar liturgikus nyelv engedélyezéséért folytatott közel évszázados szívós küzdelmének eredményeként — a Hajdúdorogi Egyházmegye. Keresztes Szilárd püspök a negyedik főpásztora az egyházmegyének, aki 1988 óta irányítja a közel 260 ezer lelket számon tartó püspökséget, melyhez 139 parókia tartozik. Mindenütt van paróchus, sok helyen káplán is. Összesen 172 lelkipásztor teljesít szolgálatot a papokkal a legjobban ellátott egyházmegyében.

A cigányok temploma Hodászon

— Ennek csak egyik oka, hogy nálunk nem kötelező a papi cölibátus — mondja Pregun István püspöki helynök, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola főigazgatója, aki maga is nős, két felnőtt fia és négy unokája van. — A másik, hogy Magyarországon a görög katolikus családokban sok gyermek születik. Tizenöt éve készítettem egy kimutatást arról, átlagosan hány gyermek van azokban a családokban, amelyekből a kispapjaink jöttek. Az eredmény 3,86 volt, az országos átlag pedig 1,7. A latin szertartású szemináriumokban ez az „eredmény" 1,82 volt. A számok önmagukért beszélnek.

A görög katolikusok viszonylag kis közösségeket alkotnak, náluk nincsenek sok ezer lelket számláló mamut-plébániák, tehát családias a légkör, mindenki mindenkit ismer. Az egyházmegye papságának átlagéletkora 43 év.

Az országnak ez az északkeleti vége ugyanakkor sok tekintetben hátrányos helyzetűnek mondható: elöregedőben és csökkenőben a lakosság, nagy az elvándorlás, kevés a munkahely. A püspöknek nemcsak joghatósága, hanem gondossága is kiterjed az egész ország területén élő görög katolikusokra: papjai igyekeznek utána menni az elvándorolni kényszerült híveiknek. 1968-tól napjainkig több új egyházközség alakult Budapest külső kerületeiben, Pécsett, Győrött.

Külön feladat a cigányság pasztorációja. A főpásztor szívén viseli ügyüket: önálló cigány egyházközségeket is alakított Hodászon és Kántorjánosiban. Saját templomuk van, Hodászon közösségi házuk is, és most épül az öregotthon.

Kipke Tamás
Fotó: Cser István