Egy év óta véres zavargások folynak az Indonéziához tartozó Molluka-szigeteken. Ezeknek az az oka, hogy a kormány tömegesen telepített ide mohamedán telepeseket és így korábban főleg keresztény, etnikailag is más összetételű lakosságnak már 54 százaléka mohamedán. Immár kétezer halálos áldozata van a konfliktusnak. Indonéziát egységes iszlám államnak tünteti fel a központi hatalom, de a 17 ezer szigetből álló országban mintegy 300 különböző nép, etnikai csoport él és 200 nyelvet beszél. Kelet-Timor tragédiája is az ország széthullását megakadályozni akaró központi politikának következménye volt.Az indonéz hadsereg vette át a hatalmat a Molukka-szigeteken. A Szentatya is sürgette a keresztény és mohamedán lakosság megbékélését, a problémák békés megoldását.
(Zenit)
Kína Jiangx tartományában,Chrongren városban negyven katolikus hívőt tartóztatott le a kommunista rendőrség, mert "tiltott misén" készültek részvenni karácsony éjszakáján. Ez a vidék a Rómához hű kínai egyháznak legnagyobb lélekszámú körzete.A lefogottak egy részét később szabadon engedték. - A kínai kommunista párt betiltotta azt az újévi üdvözletet, mely szerint "ezerszeresen boldog évet" kívántak egymásnak. Ez ugyanis szerintük Krisztus bibliai ezeréves uralmára utal, és így keresztény eredetű, mely nem engedhető meg egy ateista államban.
(KNA)
Vízkeresztkor a kínai kommunista kormány felügyelete alatt működő úgynevezett "hazafias" katolikus egyházban is öt püspököt szenteltek. Ez azonban nem ment könnyen. Eredetileg kilenc személyt neveztek ki, de közülük hatan nem fogadták el a kinevezést. Így hárman maradtak volna, de gyorsan gondoskodtak másik két vállalkozóról, és így végül öt új püspököt szenteltek - pápai kinevezés, jóváhagyás nélkül. Pedig már volt példa arra, hogy a Szentatya jóváhagyását is megkaphatták a jelöltek. Az idők jele az is, hogy a "hazafias" papok egy csoportja nyilatkozatban ítélte el a pápától jóvá nem hagyott szentelést, mert így a Rómától való "elszakadás veszélyébe kerül" a kínai katolikus egyház. A kommunista külügyminisztérium azonban a Vatikánt "külföldi államnak" tekinti és kijelentette: külföldi államnak nincs beleszólási joga Kína belügyeibe, vallási vonatkozásban sem.
(Zenit)