Az a sok elemből álló konfliktus, amely a Szent Korona áthelyezésével kapcsolatosan dúl napjaink politikai életében, önkéntelenül az 1949 és 1956 közötti időszakra emlékezteti az embert. Arra a korszakra, amikor minden magyar és keresztény eszményt kifejező és hirdető tényt, eseményt és vonást ki akartak iktatni nemzetünk életéből. Az az erőszakos kor bontakozik ki előttünk, amikor "időszámításunk előtt"-ről és "utánról", vagy I. István és I. László királyokról lehetett csak beszélni; amikor mindenfajta múlt- és hagyományőrzés nacionalizmusnak és fasisztoidnak, retrográdnak vagy népellenesnek bélyegzett a kommunista rendszer.
Ez a mai tusakodás és "közjoginak" látszó vita-lavina a korona körül átláthatóbb és világosabb hátteret kapna azáltal, ha a baloldali-liberális körök nyíltan bevallanák, hogy utálnak mindent, ami a magyar-keresztény múltban és hagyományokban gyökerezik. Ha elismernék, hogy a Szent István-i államalapításhoz és az utána következő folyamathoz, amelynek révén a Kárpát-medencében "keresztény Magyarországnak" ismertek és fogadtak el bennünket: semmi közük, mindaz érdektelen számukra. Jobb lenne, ha nem hivatkoznának különböző "ürügyekre" és okokra, melyek szerint ők a korona gyakoribb megtekintéséért "küzdenek" nyilatkozataikkal a Parlamentbe való áthelyezés kapcsán. És az is jobb lenne, ha a "köztársaságot" nem a korona lététől, a hozzá fűződő történelmi és emocionlis aurától féltenék, hanem a nemzetre folyamatosan leselkedő veszélyektől, bűnöktől és szándékos kártevésektől.
szeghalmi
Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy a 2000-ben megrendezendő budapesti könyvvásárt nagypéntektől húsvétvasárnapig kívánják megtartani a szervezők. Ahol ezt már hirdetik ott csak a dátum - április 21-23. - szerepel elhallgatva a gyanútlan érdeklődő előtt, hogy a kérdéses időpont éppen a nagyhét legszentebb napjaira és húsvétvasárnapra esik. Ehhez a következőket szeretném hozzáfűzni: azok körében, akik hosszú évek óta a könyvszakmában dolgoznak, mint e sorok írója is, ismeretes, hogy az utóbbi években a Frankfurti Könyvvásárt (a szakma legmagasabb szintű nemzetközi rendezvényét) az izraelita vallású résztvevők kérésére egy-két héttel később tartják, mint ahogy ez korábban történt -- igazodva a szeptember végi-október eleji Jom Kippur ünnepükhöz. Ehhez évente mintegy hatszázezer ember (a vásár kiállítói és látogatói) alkalmazkodik, tiszteletben tartva izraelita embertársai vallásos érzületét.
A jövő évi budapesti könyvvásár időpontjának megválasztása a keresztények húsvétjára esik (nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap). Nemcsak ízléstelen egy könyvvásárt az egyik legnagyobb keresztény ünnepre tenni, hanem egyben felháborító, mert akaratlanul is azt sugallja, mintha húsvét ünnepe és a budapesti könyvvásár egyenrangú "rendezvény" lenne. Sajnálatos, hogy Magyarországon még mindig vannak olyan felelős beosztású emberek, akik nem az emberek közötti megbékélést és az egységet szorgalmazzák, hanem épp ellenkezőleg, megsértik a "másként gondolkodókat". Őszintén bízom abban, hogy a szervezőknek mégis csak sikerül majd más időpontot találniuk a vásár megrendezésére.
MM