Mai áron hatvankétmilliárd forintot költ az állam 2011-ig az egyházi tulajdonrendezésre - tájékoztatta a sajtót december 7-én Semjén Zsolt helyettes államtitkár. A kormány elfogadta az egyházi tulajdonrendezésre vonatkozó előterjesztést, amelynek értelmében tizenkét egyház és felekezet 1791 ingatlan kerül vissza eredeti tulajdonosához, köztük 808 a katolikus, 670 a református és 209 evangélikus múltú ingatlan. A visszaadás sorrendjéről az illetékes egyházi közösségek dönthetnek. Még ebben az évben visszakapja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a Szabó Ilonka utcai volt katolikus egyetemi gimnázium épületét. Az ingatlanokat nem csak az eredeti, hanem más közhasznú funkcióra is használhatók. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az 1948 előtt az oktatási intézmények hatvan százaléka egyházi kézben volt, de a tulajdonrendezés 2011-es befejeződése után egyházi iskolák aránya legföljebb tíz százalék lesz. "Nem kell tehát restaurációtól félni" - közölte Fedor Tibor főosztályvezető. (E megnyugtatónak szánt bejelentés nyilvánvalóan nem az Új Ember olvasótáborának szólt - szerk.)
Sz. Cs.
A püspöki konferencia még az év elején törvényjavaslatot és módosítási indítványokat nyújtott át a kormánynak, amelyek azt célozták, hogy a magyar törvények összhangba kerüljenek a vatikáni megállapodás alapeszméjével, és hogy az egyházhoz tartozó állampolgárok, a hívek ugyanúgy részesülhessenek a köz javaiban, miként a kötelességek is azonos mértékben vonatkoznak rájuk. Az egyházi kezdeményezés célja az, hogy az egyházi és állami iskolák, karitatív és kulturális intézmények arányos finanszírozása jogszerűen valósuljon meg. A vatikáni - magyar vegyesbizottság legutóbb december 8-án ülésezett a parlamentben, Németh Zsolt államtitkár és Angelo Acerbi vezetésével. A kormány képviselői tájékoztatták az egyházi oldalt, hogy a püspöki kar javaslatai miért nem kerültek az országgyűlés elé, és a késedelmes törvényalkotási folyamat felgyorsítását ígérték.
Sz. Cs.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állandó tanácsa december 13-án fogadta az MSZP, majd az MKDSZ vezetőségét. A találkozót a politikai szervezetek kezdeményezték.