"Az összefogás temploma" épül Csepelen

 

Nem is olyan régen még "Vörös Csepel"-nek nevezték a főváros XXI. kerületét, azt mondták róla, hogy a munkáshatalom egyik fellegvára. Hogy a mukásosztály mit érzett ebből, azt firtatni aligha érdemes. Annyit mindenképpen, hogy nem ajánlatos szorosabb kapcsolatot ápolni az egyházzal. Így aztán hosszú évtizedekig szó sem lehetett arról, hogy templom épüljön ebben a városrészben.

A Gondviselés azonban görbe vonalakkal is egyenesen ír: ezek voltak azok az évtizedek, amikor az erőltetett iparosítás révén tömegek áramlottak a fővárosba: jónéhány falunyi görög katolikus hivő is Csepelen talált munkát magának.

Akik megmaradtak közülük a vallásukban, azok töretlenül kitartottak a legnehezebb időkben is: az ő gyermekeik gyermekei jelentik a görög katolikusság jövőjét itt, ebben a városrészben.

"A pap hitét is erősíti egy ilyen építkezés..."
"A pap hitét is erősíti egy ilyen építkezés..."

Prodán Gábor halászteleki parókus a csepeli hívek lelki vezetője is - hozzá tartozik Lórév községtől egészen a Csepelig a sziget görög katolikus szórványa.

A negyven év körüli energikus pap kilencedik éve szolgál itt. Mint mondja: sokat köszönhet elődeinek, Király Ernőnek és Mosolygó Bélának --, akik megkeresték, összeszedték a híveket: ők vetették meg az itteni görög katolikus közösség alapjait. Prodán Gábor tapasztalja: egyre többen találnak utat ehhez a közösséghez, amely az utóbbi években a művelődési házban ünnepli a szent liturgiát. A parókus mintegy négyezer megkeresztelt görög katolikusról tud, közülük 3-400-at ismer személyesen, akik viszonylag rendszeresen ott vannak az Eucharisztia körül.

Szeretettel fogadták be őket a kultúrházba, mégis vágyik sajátotthonra a közösség. Csepel-Kertvárosban, a Rákóczi téren tavaly kezdték meg templomuk építését, melynek szentelését 2000 pünkösdjére tervezik. Már állnak a falak, tető van az épületen, de át kell vészelniük a nagy hidegeket: jócskán kell költeniük arra is, hogy a tél ne tegyen kárt mindabban, amit eddig építettek.

Eddig húsz és fél millió forintot fordítottak az építkezésre, a hívek adományaihoz nagyban hozzájárult a hajdudorogi görög katolikus püspökség és a nyugati segélyszervek segítsége, és voltak művészek, akik ajándékkoncertekkel támogatták a templomépítés ügyét. A területet örökös használatra kapták az önkormányzattól, s a testvéregyházak (a római katolikus, a református, evangélikus és baptista közösség) is erejük szerint segítenek. Már van két harangjuk, valaki fölajánlott egy orgonát, egy erzsébeti asztalos ingyen készíti el a bejárati kaput. A parókus jó kapcsolatban van a kerület vezetőivel is, nemcsak a helybeli hívek, hanem az egész kerület ügye ez a templomépítés. Prodán Gábor úgy mondja: ez az összefogás temploma lesz.

A pap hitét is erősíti egy ilyen építkezés -- mondja, hiszen sokszor érzi beavatkozni a Gondviselést: eddig is, s reméli, ezután is előfordul: az utolsó pillanatban érkezik egy adomány, amelyből meg tudja venni az éppen szükséges anyagot, vagy ki tudja fizetni a dolgozók bérét. A jó ügy szolgálata sok jót hoz ki az emberekből.

Bár sok a jószándékú ember, sosem lehet elég. A segítségre még igencsak szükség van. Szeretettel kérik is a csepeli görög katolikusok, abban a hitben, hogy jelenlétükkel, jel-létükkel maguk is segítségére lehetnek szűkebb-tágabb környezetüknek. Így legyen...

k.t.

A Csepeli Görög katolikus Egyházközség számláját a Kis-Duna Menti Takarékszövetkezetnél vezetik, száma: 65000032-11000729

 

Cikk [ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 ]
Oldal [ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 ]
[ Tartalomjegyzék ]

[ Aktuális | Archívum | Impresszum | Olvasói levelek | Újságunkról ]