|
|
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI Giovanni Paolo Panini Az ember utazásai során szívesen vásárolgat olyan képeslapokat, amelyeken az adott város vagy ország legfőbb nevezetességei megtalálhatóak. A legjobb vásárnak az minősül, ha egyazon képeslapon több képmezőbe tömörítve szerezzük meg ezeket az emlékeket. Ebben az esetben kevesebbet kell költenünk, másrészt megadatik az az öröm, hogy hazatérve nagyítóval próbáljuk kitalálni: hány ablaka is van annak a bizonyos palotának.
Régebben sem volt másként: a módosabbak fényképezőgép hiányában festőket szerződtettek arra, hogy utazásaik során rögzítsék a tájat, vagy sokkal egyszerűbb megoldásként a festőt küldték el maguk helyett. Egyik eset sem problémamentes: Széchenyi István azért pörlekedett Enderrel, mert az a táj helyett görög nőket rajzolgatott, Ligeti Antal pedig a Károlyi grófnak azért sopánkodott, mert az egyre távolabbi tájakra küldte őt. Egy Rómába delegált nagykövet az 1700-as években Giovanni Paolo Paninit (1691-1765) bízta meg azzal, hogy fessen neki olyan festményeket, amelyek Róma és környékének ókori műemlékeit egyszerre mutatják be. Panini ezért egy képzelt enteriőrben kisméretű vásznakon helyezte el a romokat úgy, mintha egy kiállítóteret rendezett volna be. Vásznáról természetesen a megrendelő sem hiányozhatott. Panini jó üzletember volt: ezen a "virtuális" tárlaton a saját műveiről készített apró másolatokat "állított ki". Akkora sikere volt festményének, hogy utána már többen fordultak hozzá: volt, aki az újkori Rómát szerette volna így hazavinni. Panini mestere volt a "tömörítésnek": számtalan festményén ideális városokat konstruált meg úgy, hogy az ókori műemlékekből egymás mellé, illetve mögé helyezett hármat-négyet. Az újkori Örök Várost már ritkábban festette meg: az új építmények nem vonzották annyira tekintetét. A műemlékek effajta (és sokszor tanító, moralizáló szándékú) rögzítése a kor divatjává vált. Például római festőnk kortársa volt az a Giovanni Battista Piranesi (1720-1778), akinek metszetein keresztül ismerte meg Európa az antik építészetet. Az építészként és díszlettervezőként is foglalkoztatott Panini egy korai, 1710 körüli munkájával képviselteti magát az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében. A perspektíva problémájának hangsúlyozott vizsgálata, az aránylag nagyméretű alakok előtérben való elhelyezése szolgál bizonyítékként arra, hogy a vászon valóban a festő fiatalkori korszakából származik. A szereplők viselkedése miatt még címet is adhatunk a Simor prímás által Rómában megvásárolt műnek: Egy apostol prédikációja. Dragon Zoltán
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||