A templomépítők távolabbra tekintenek
Ózd, ez a több helységből "szocialista várossá" növesztett település nem a fénykorát éli manapság. A város ma 45 ezer lelket számlál, amikor 89-90-ben leépült a kohászat, nagyon sokan maradtak munka nélkül, akiknek egy része elköltözött innen. A "hogyan tovább?" kérdésre nyilván sokan keresik a választ. Közéjük kell tartoznia a papnak is, különösen egy ilyen " missziós területen", amelynek említésekor kérdéses, hogy indokoltan használjuk-e az idézőjelet.
A templomépítők távolabbra tekintenek
Kaulics László 1992 óta parókus Ózdon, de papi szolgálatának kezdetén, a hetvenes években káplánként szolgált az akkori " szocialista városban", amelyet egyebek mellet az is jellemzett, hogy gyakran csak zárt templomajtók mögött merték vállalni a hívek, hogy megkereszteltessék a gyermeküket...
Az itteni görög katolikusok előző generációi munkát keresve jöttek Ózdra, sokan Szabolcsból, Szatmárból és Borsod más tájairól. 1943-ban alakult az ózdi görög katolikus egyházközség. Először a kórház kápolnájában végezte a szervező lelkész a liturgiát. A háború vége felé az orosz városparancsnok engedélyezte, hogy az egyházközség megvegye ezt a telket. A kis kápolna szentélyének helyén korábban istálló volt: mint valamiféle helyi betlehem. Ikonosztáza 15 éve készült, Nagymegyeri Nagy Pál alkotásaiból, különlegessége, hogy rajta láthatók a magyarságnak a keleti egyházban (is) tisztelt szentjei: Hieroteisz, a magyarok első püspöke, akit a konstantinápolyi pátriárka küldött pogány eleink megtérítésére. Két Árpád-házi herceget is mutat a paróchus: Szent Mózes, az ortodox egyház szentje, temetkezési helye Kijevben búcsújáró helynek számít, testvére Szent Efrém, novotorszki archimandrita. Látható az ikonosztázon Szent Imre herceg ismeretlen nevű hitvese és Szent László király lánya, Iréne.
A kápolnával közös tető alatt kapott helyet annak idején a káplán és a paróchus lakása is, az utóbbi évekig a Miskolci Apostoli Adminisztratúra (mondják kormányzóságnak és exarechátusnak is) központja, amikor az ózdi paróchus volt éppen a püspöki helynök.
1993-ban kettős alapkőletételre került sor a kis kápolna közelében: előbb egy emeletes épület készült el, amelyben a paróchuslakás és az idősek napköziotthona kapott helyet. Immár öt éve húsz idős ember jár az otthonba, ahol reggelit és ebédet kapnak, programokat szerveznek a számukra, melyben vallási jellegűek éppúgy vannak, mint torna. Az otthon fenntartója az egyházmegyei karitász; a vállalt feladatnak megfelelő állami normatív támogatást kapnak. Az idős emberek nyugdíjuk arányában járulnak hozzá itteni ellátásuk költségeihez: van, aki tizennyolc forintért kap reggelit és ebédet. Az öregek láthatóan jól érzik magukat, egy idős hölgy a könnyeivel küszködve meséli, hogy szeretett férje halála után itt talált megnyugvást, emberi társaságot és újra kedvet az élethez.
Az idősek magukénak érzik az otthont, de nem sajátítják ki azt: a gyerekek és a fiatalok számára éppúgy van itt hely és alkalom a találkozásra, mint az értelmiségi klub tagjainak. Különböző vallásos és kulturális programok vonzanak ide sokakat a városból. A házban működik az egyházmegyei karitász központ is, melynek Kaulics László parókus az igazgatója. Az exarchátus 30 parókiája közül tizenkettőben működik karitász csoport, innen juttatják el hozzájuk a szétosztandó élelmiszert, ruhaneműt. A karitász évente tíznapos táborozásra látja vendégül a város hátrányos helyzetű gyermekeit.
- Minden iskolában jelen vagyunk -- válaszolja a hitoktatást firtató kérdésre Kaulics László. Ez a perifériákkal együtt 13 iskolában minden osztályban, heti egy hittanórát jelent. Három hitoktató segíti a munkáját. A gyermekek liturgiája után a kicsik a parókia közösségi termében rajzolgatnak és játszanak, a fiatalok pingpongoznak és beszélgetnek, a keresztény életre nevelés nem merül ki az iskolában zajló hitoktatásban.
A görög katolikus parókiához 1200 lélek tartozik, közülük mintegy négyszázan aktívan részt vesznek az egyházközség életében.
A lelkekből épült templom mellett épül a kőből való is. A görög kereszt alaprajzú, csúcsos nyolcszögletű tetővel emelkedő templom tervezője Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész. Az altemplomban urnás és koporsós temetkezésre nyílik lehetőség, többen úgy támogatták az építést, hogy jó előre megvásárolták a maguk sírhelyét. Eddig mintegy harmincmillió forint " épült bele" a templomba, a város is segített, a hívek pedig erejükön felül adakoztak, de kimerülni látszanak a helyi források, pedig még mintegy négymillió forintra volna szükség.
A hatalmas falfelületekre freskókat szeretne festetni a paróchus, a terv engedélyeztetése mostanában történik, de ennek megvalósítása már a fölszentelés utáni időszakra marad.
Amikor leépül sokfajta iparág, látványos templomépítés folyik. Lehet, hogy vannak, akik vitatják: időszerű-e ez éppen itt és éppen most. Ezt elsősorban azoknak kell eldönteniük, akik áldoznak rá: a helybelieknek és jótevőiknek. Egy bizonyos: a templomépítők távolabbra tekintenek, mint a pár évtizeddel ezelőtti " világmegforgatók".
Kipke Tamás