Benczúr Gyula a magyar Rubens. Kimagasló rajzi adottságai révén ő az, akinek anyagábrázolása egyedülállóan rendkívüli. Mindezt a reneszánsz perspektíva törvényei alapján kelti festői életre. Ahol föllazul benne ez a szigorú elv – akkor, így a „Mályvák között” című képén valami egészen különleges hamvasság – művészi finomság érzékelhető a képi megfogalmazásban. Az életmű maradandó vonulatában most a meglepetés erejével hat az 1911-ben festett „Napkeleti bölcsek” egyik változata, mely most újra előkerült a Kieselbach Galéria téli aukcióján. A nagy oltárképet Benczúr a fasori evangélikus templom számára festette, ennek a műnek a variánsa került Benczúr leánya, Elza tulajdonába, melytől a család 1938-ban megvált.
Érdekes, hogy a bonyolultan világos és áttekinthető szerkesztés nem is annyira Rubens, mint inkább Tintoretto öröksége Benczúr mesterművén. A bölcsek permetező, barna-fehérben tartott fény-árnyék ábrázolása lelki elmélyültségben – ugyanúgy, mint József Attila ismert remekművében – szemléli a Kisdedet, Boldizsár még le se veszi turbánját. Hallatlanul finom Mária hajló mozdulata, s akadnak mások is a bölcseken kívül, akik ajándékot hoznak a Világ Reménységének. A jelenet ritka bensősége a képet Benczúr Gyula egyik főművévé avatja, melynek külön erénye, hogy itt a művész kerül előtérbe a mester helyett. Érezni az alkotó belső megrendülését és áhítatát – a festészet ebben az esetben a lét fölemelő titkába mélyed, s megtalálja a fényességet árasztó Gyermek alakjában a jövő örömáradásának evangéliumi üzenetét.
Losonci Miklós