Szlovák vita Tiso elnökről
1939. március 14-én kiáltották ki Zsolnán az első „független” Szlovák Köztársaságot, Hitler támogatásával. Jozef Tiso prelátus lett az elnöke, akit háborús bűnösként, többek között 90 ezer szlovákiai zsidónak már 1942-ben történt deportálásáért, (70 ezer haláláért) 1947-ben kivégeztek.
Zsolna (Zilina) városában — melynek mai polgármestere a szélsőséges nacionalista Jan Slota, a volt kommunista Meciar szövetségese — emléktáblát kívánnak állítani Tisónak.
A terv ellen az amerikai követ és a deportálást túlélt zsidók tiltakoznak, a szlovákiai katolikus egyház hivatalosan még nem foglalt állást. Az egyház is megosztott e kérdésben, mivel igen nagy jelentősége van Szlovákiában az első önálló szlovák államnak.
(Kathpress)
Leszavazta a Lordok Háza
Miután a nagy-britanniai egyházak, valamint a zsidó, muzulmán és hindu vallási közösség is tiltakozott a homoszexuális együttélés iskolai felvilágosításban való ismertetése ellen 210:165 aránybana Lordok Háza is leszavazta Tony Blair miniszterelnök javaslatát, aki a diszkrimináció megszüntetésére hivatkozva kívánta megváltoztatni a törvényt.
(Kathpress)
Hívő oroszok
Az orosz Itar-Tassz hírügynökség által közölt felmérés szerint az oroszok kereken 60 százaléka azt vallja, hogy hisz Istenben. 26,9 százalék hitetlennek mondja magát, és csak 4,4 százalék ateistának, azaz istentagadónak. 8,6 százalék nem tudott választ adni a kérdésre. 55 százalék szerint a vallás választ ad erkölcsi kérdésekre. Családi problémák megoldásában csak 42 százalék véli fontosnak a vallás segítségét. A jelenlegi társadalmi problémák megoldásában csak 17,7 százalék várja a vallás segítségét.
(Kathpress)