Január 8-án ünnepélyesen megalakult a bencés, a ferences és a piarista teológiai főiskola egyesülésével, valamint a Sophia Szerzetesi Főiskola és a Ward Mária Hitoktatóképző csatlakozásával a hazai egyház első integrált oktatási intézménye, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola. Az új intézmény főigazgatója Lukács László piarista szerzetes.

-- 1950-től a rendszerváltozásig mindössze egy női és három férfi szerzetesrend működhetett Magyarországon. Az utóbbiak saját teológiai főiskolájukon képezték szerzetespapi utánpótlásukat. A hatalom tizennégyben szabta meg a szerzetesnövendékek maximális létszámát, vagyis legföljebb ennyi növendéket tanított tíz-tizenkét tanár. Ennek kétségtelenül voltak előnyei, például a növendékekkel való intenzív személyes kapcsolat, de nem volt gazdaságos ennyi ember munkáját erre lefoglalni, és nem is volt könnyű minden tárgyhoz megfelelően képzett tanárt találni. Egyre világosabbá vált, hogy közös főiskolát kellene létrehozni, ahol a lehető legképzettebb tanárok oktatnák a növendékeket. Az persze komoly kérdés volt: három különböző rendi hagyomány hogyan egyeztethető majd össze. A kérdés megoldását a hazai felsőoktatásban bevezetett akkreditációs rendszer bevezetése siettette: be kellett látnunk, hogy a három rendi főiskola külön-külön csak nagy nehézségek árán tudna megfelelni a megemelt követelményeknek.

Az új intézmény vezetője a piarista rendi főiskola korábbi igazgatója lett. Magukhoz csatolták a másik két intézményt?

-- Semmiképp. Inkább az a magyarázata ennek, hogy nálunk 1991 óta több más férfi szerzetesrend növendékei is tanultak: az utóbbi években a növendékek egyharmada volt csak piarista, a többiek 6-7 másik rend tagjai. Nekünk tehát van már gyakorlatunk ebben a "rendközi" képzésben.

Hosszas tárgyalások és egyeztetések után határoztuk el, hogy a piarista rendnek visszaadandó Pesti Barnabás utcai épületben alakitjuk ki a főiskolát, amelynek fenntartója a három rend, de az ajtó nyitva áll az összes férfi szerzetesrend növendékei előtt.

És ők élnek is ezzel a lehetőséggel?

-- Amelyik rendnek nincs saját főiskolája, az ugyanúgy itt képeztetheti majd a növendékeit, mint eddig a piarista főiskolán. A ciszterciek és a jezsuiták azonban továbbra is önállóan oldják meg ezt.

Képzés és nevelés révén lesz a jelöltből szerzetes, a civil emberből pap. Ön folyamatosan csak képzésről beszél.

-- Mert ez az elsődleges feladatunk. A Sapientia Főiskola három szakon indít képzést: a leendő szerzetespapok részére teológia szakon, ami a római előírásoknak megfelelően hatéves képzés.

A szerzetesnők az utóbbi években a Sophia Főiskolán tanulhattak, a világi hitoktatók a Ward Mária Hitoktatóképzőben. Ez a két intézmény is beolvadt az új főiskolába, melynek hittanári és lelkipásztori munkatársi szakán nappali tagozaton négy év után főiskolai diplomával végeznek majd a szerzetesnők és a világi hallgatók. A hittanári utánpótlás biztosítása és a helyben lakó pap nélkül maradó közösségek vezetésére alkalmas szerzetesnők és elkötelezett világiak képzése életfontosságú a magyar egyház számára.

Külön kell szólnunk a Sophia Főiskoláról. Ez az intézmény hat évvel ezelőtt alakult, a Szent Gellért Hittudományi Főiskola kihelyezett tagozataként, avval a céllal, hogy a magyar szerzetesnők részére adjon teológiai képzést. Ez korábban ismeretlen volt Magyarországon. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatal szerzetesnőknek igen nagy igényük van a teológia tanulására, rendi beosztásuk viszont gyakran megnehezíti ezt. Az első évfolyam két éve végzett, a második idén fejezi be tanulmányait. A következő tanévben is indítunk új évfolyamot. Az ő képzésük tömbösített formában folyt, és így is lesz ezután is: télen és nyáron 3-3 hetes bentlakásos intenzív kurzusokon és hétvégéken.

A Ward Mária Hitoktatóképző eddig hároméves képzést adott. Most főiskolai szintre emeljük az oktatást: négyéves képzés keretében, esti tagozaton hittanári diplomát kaphatnak.

A szerzetesek teológiai és hittanári képzése a főiskola feladata, a sajátos rendi nevelést a maguk szerzetében kapják a növendékek.

Ehhez az kell, hogy a szerzetesrendeknek legyen rendházuk, tanulmányi házuk, éljen valamilyen rendi közösségük a fővárosban vagy a környékén...

-- Igen, de ez a legtöbb rend esetében már megvalósult.

A szerzeteseket "neveli" a rendjük...

-- A civil hallgatók részére viszont szeretnénk spirituális "kisérést" biztosítani, mert egy lelkipásztori munkatárs számára nem elegendő a teológiai tudás, a megfelelő lelkület kialakítására is szükség van. Szeretnénk elérni, hogy csak olyanok jelentkezzenek, akik valóban az egyház szolgálatában kívánnak dolgozni.

Szükséges, de nem elégséges feltétel az, hogy ők az egyházban akarjanak dolgozni. Az egyháznak is akarnia kell ezt, amihez hozzátartozik, hogy családos ember számára megfelelő megélhetést biztosító fizetést is tudjon adni...

-- Komoly gondja a hazai egyháznak, hogy nem alakult még ki az a finanszírozási rendszer, amellyel a hitoktatók, főállású lelkipásztori munkatársak megélhetését biztosítani lehet. Többnyire alkalmi megoldások vannak. A közeljövő sürgős feladata ennek megfelelő rendezése.

A legtehetségesebb, legszorgalmasabb papnövendékeket az egyházmegyei szemináriumokból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karára küldik főpásztoraik. Így volt ez korábban a szerzetesrendeknél is. Változik valami ezen a téren?

-- Nem, teológusnak készülő növendékeink szintén ott végzik tanulmányaikat. Az utóbbi évtizedben azonban a legrátermettebbek számára már a külföldi egyetemeken való tanulás is lehetséges volt. A rendi elöljárók ezt a továbbiakban is szorgalmazni fogják. A mi leendő tanáraink utánpótlását is elsősorban így kívánjuk biztosítani. A Sapientia ugyanis "csak" főiskolai szintű képzést nyújt. Mindazonáltal szeretnénk a főiskolát affiliálni valamelyik római szerzetesi egyetemhez, ami lehetővé tenné, hogy a nálunk teológiát végzettek baccalaureátusi fokozattal zárnák tanulmányaikat, s később valamelyik egyetemi hittudományi karon licentiátust és doktori fokozatot szerezhetnének.

Mennyibe kerül egy civil hallgatónak a diploma megszerzése?

-- Államilag elismert főiskola vagyunk, megkapjuk azt a támogatást, amely bármely más intézménynek jár, ebből remélhetőleg fenn is tudjuk tartani az iskolát. A hallgatónak ugyanannyiba kerül minden, mint egy állami főiskolán, ugyanúgy részesülnek ösztöndíjban és egyéb támogatásokban. A civilek részére saját kollégium szervezésére nem gondolunk, vannak azonban különböző katolikus diákotthonok a városban, ahol vidéki hallgatóink lakhatnak.

Ünnepélyesen megalakult a Sapientia Főiskola, mi most beszélünk róla, de ez a főiskola gyakorlatilag még nem működik...

-- Ez így nem egészen pontos. Jelen pillanatban a főiskola nem rendelkezik még a megfelelő helyiségekkel. A piarista rend várhatóan ez év őszéig visszakapja régi épületének egy részét, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kiköltözik az Erzsébet-híd felé eső épületrészből. A szükséges felújítási munkákra a pénzt pályázati úton nyertük el -- a magyar állam "közvetítésével" -- a Világbanktól. Ha minden jól megy, 2001 szeptemberében már a régi-új piarista épületben kezdődhet meg az oktatás. Addig pedig a bencés, a ferences és a piarista teológiai főiskola helyiségeiben tanulnak továbbra is a szerzetes papnövendékek, a Sophia eddigi helyén a szerzetesnők, az angolkisasszonyok pesti házában az eddigi Ward Mária Hitoktatóképző hallgatói. Az oktatás helyszínei egyelőre változatlanok, mindenki folytatja a munkát, de a korábbi intézmények önállósága január elsejével megszűnt, Sapientia Főiskola néven integrálódtak.

K. T.