Tudjuk, hogy a könyveknek megvan a maguk sorsa, de az ilyen kalandos történet, mint a Pannonhalmát ábrázoló képek gyűjteményéé, valóban ritkaság. Egy beköszöntő az idei Szent Benedek-nap dátumával, Várszegi Asztrik főapáttól, egy előszó a kilenc évvel ezelőttről Szennay András, akkori fóapáttól, egy hosszabb bevezetés 1989-ből, és egy rövidebb az idei évből, az egyik szerzőtől, Szalai Bélától. A szokásosnál hosszabb kezdet magyarázata: a könyv megjelentetésének első kísérlete füstbe ment, s csak Szalai Béla -- bencés barátaitól buzdított - kitartásának köszönhető, hogy Szabó Flóris bencéssel, aki nem sokkal kéziratának elkészülte után meghalt, közös munkájuk végre nyomdafestéket kapott. Maga a mű nem kevesebbre vállalkozik, mint teljességre törekedve közreadni a régi Pannonhalma-ábrázolásokat, amelyek közül a legrégebbi 1569-ből való. A szerzők a fényképezés elterjedését tekintik a klasszikus értelemben vett veduták - metszetek, rajzok -- helytörténeti értékmegőrző szerepe végének, ezért gyűjtő és elemző munkájuk végpontjául a pannonhalmi bazilika 1876-os, negyedik felszentelési időpontját választották. Az addig felkutatott mintegy százhúsz Pannonhalma-ábrázolás közül nyolcvannyolcat mutat be és elemez tudományos igénnyel a könyv, miután alapos kifejtését adta Pannonhalma illetve a Pannonhalma-ábrázolások történetének.
(A szerző kiadása, kapható Pannohalmán, Tihanyban és Budapesten, a Bencés könyvesboltban.)
Szikora József
Szerkesztette: Szikora József