"Szűk a kapu és keskeny az út, mely az életre vezet" (Mt 7,14) Annyira szűk az Élet kapuja, hogy csak egy ember mehet be rajta, Jézus Krisztus. Ő is csak azért, mert személy szerint Isten egyszülött Fia. Az ember számára ez olyan szűk kapu, mint a "tű foka" a teve számára. Ember számára lehetetlen az áthatolás, de mindenki megteheti, aki vállalja a teljes egységet Isten Fiával, akiben Jézus Krisztus él. Krisztus befogadásához viszont erkölcsi hősiesség kell: teljes önátadás, önfeláldozás. Szent Pál értelmezése szerint "első embernek" kell leni, "bajnoknak", aki üdvözülni akar. Jézus figyelmeztet, hogy "szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet" (Mt 7,14). Mit jelent ez, és hogyan lehet rátalálni?
Jézusnak a búzamagról szóló példabeszéde segít a megértésben, mert a földbe hullott magnak megpecsételődött a sorsa: a beleírt törvények szerint elpusztul, hogy termést hozzon. A "szűk kapu és a keskeny út" az élet törvényeinek vet alá minket. Ezzel tanúskodva arról, hogy az ember természeténél fogva jó, és éppen ezért csak a jóság képes kibontani emberségünket. A hasonlatokon túl van személyes életpélda is a szűk járókról. A Szűzanyának az Úr szolgáló leányának az élete például akkor szűkült le végérvényesen, amikor az angyali szózatot hallva igent mondott, mert ekkor foganta Szentlélektől szent Fiát. Szűz Mária ezzel az igenjével az élet növekedésének "ösztönös" anyai szolgálatába állt. Nem kellett töprengenie azon, mi a jó és kedves Istennek. Az Istennek tetsző dolgok nem rejtőzködtek, hanem kiáltottak. Tudatosan el kellett hessegetnie mindent, ami az anyai teendőktől elvonta a figyelmét. Olyan keskeny út ez, ahol igazi örömre a gyermek növekedése ad okot.
Ezen az egyre szűkülő úton roppant nehéz megmaradni. Hogy miért? Pilinszky János szerint: "Az a furcsa, hogy az ember megéri azt, amikor szeretik, de rettenetesen nehéz valakit találni, aki ki is bírja, el is viseli, hogy szeressék. Ettől úgy félnek az emberek, mint egy merénylettől. Félnek, mert azt hiszik, ki akarják fosztani őket, úgy látszik, van valamijük, amiről maguk sem tudnak. Nyilván rosszul szeretünk, de az isten az, aki a rossz szeretetet is kibírja... Bizonyos értelemben az anyai szeretet előképe ennek, csak anyánk bírja ki, hogy szeretjük".
A keskeny út az, amikor minden (szülői) pedagógizálás nélkül engedjük, hogy jól-rosszul szeressenek. A Szűzanya arra mondott igent, hogy az Isten szeresse, a Fiú "fossza" ki őt. De Jézus jól szeretett, mindenkinek fölkínálta az Életet szülő anyát. Az Úr ezt olyan önzetlenül teszi, ahogyan csak ő tud szeretni: a Szűzanyát megóvta a pusztulástól, hogy testestől-lelkestől szerethessük őt. Jézus a Szűzanya mennybevételével súlyos üzenetet közöl velünk. Mária mennybevétel nem a földi életének méltányolása, hanem anyai szeretetének nélkülözhetetlensége. Az Édesanyját megkerülve nem lehetünk az ő testvérei.
Fl-gj