Tárgyilagosság, e korfordító időszak tényeinek széleskörű, föltárása, az előszóban pedig egy tudományos igényű tanulmány biztosítja e tekintélyes és igen tanulságos kötet időszerűségét. Ahogyan a szerkesztő leszögezi: "Amint 1848-49 a korábbi évtizedek következményeként, azok egyfajta betetőzéseként fogható fel, ugyanígy az egyháztörténeti vizsgálódásnak is szélesebb távlatot kell befognia". Úgy tűnik, itt egyfajta egyháztörténetírási "ars poetikát" alkotott a szerző, s ez a szemléletmód és munkamódszer például szolgálhat az egyház és annak egyes, jelentős korszakai tanulmányozásához, életszerű történeti bemutatásához. Ez a bizonyos "te facta loquuntur" igazsága mindig a legfényesebb bizonyíték a valóságról és alapja megítélésünknek.
A kötetben roppant életszerűen, önéletrajzi vallomásokban, visszaemlékezésekben, püspökkari körlevelekben, föliratokban, országgyűlési följegyzésekben és naplókban, a törvénycikkek alkotásának folyamataiban idézett tények önmagukért és önmagukról, a korszak mélyvénás áramlatairól tanúskodnak. A reformokat, a szabadságharcot megelőző eszmék, a jozefinista korszak s annak következményei, a korszellem alkotórészeinek sűrűsödő bonyolultsága visszautalják figyelmünket arra a fölvilágosodásként megismert folyamatra és ideológiai-szellemi kísérletre, a humanista laicizálódás utóhatásainak fellobbanására, amely Roland Mortier könyvének - Az európai felvilágosodás fényei és árnyai - tanulmányait megismerve sok tekintetben megvilágítja a könyvben tárgyalt időszak roppant feszültségeit és a magyar katolikus egyházban is tapasztalható szellemi, gazdasági, egyházfegyelmi, sok esetben forradalmi törekvések vívódásait. "1849. augusztus 13. után a nemzet lelkében és akaratában - még ha romantikus formában, de nagyon is kegyetlen megtorló következményekkel - tovább él a szabadságharc, a nemzeti függetlenség eszméje, amely az elkövetkező évtizedekben - olykor burkolta, máskor nyíltabban - a katolikus egyházban is jelen volt" - írja Elmer István - és ezzel együtt láthatjuk a fényeket és árnyakat is. Ezeknek a folyamatoknak sokirányú, ugyanakkor mélységi, tárgyilagos föltárását, s ezzel a jelen problémák és tennivalók őszinte megfogalmazását példázza ez a munka. (A haza, az egyház és a trón érdekében. A magyar katolikus egyház 1848-1849-ben. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Elmer István. -- Új Ember, 1999.)
Dékány Endre