Köztársasági elnök, igazságügy-miniszter, politikai államtitkár - szinte egy időben három felelős magyar állami vezető lépett fel a moldvai csángók szabad nyelvhasználata érdekében. Ha véletlenül esett egybe Göncz Árpád látogatása a Vatikánban, Dávid Ibolya tárgyalása Bukarestben román kollégájával és egyben a romániai kisebbségvédelem miniszterével, Németh Zsolt utazása Csángóföldön (Moldvában), akkor is összefüggő eseménysort jelent: az anyaország felelősségének erőteljes megnyilatkozását az évszázados csángókérdés méltányos, demokratikus megoldásáért. A hivatalos magyar politika feladatai közé végre odakerült a csángók ügye is; nemcsak szép szavakkal, de tényleges tárgyalásokkal. Folklórjuk, énekeik, táncaik után a moldvai csángók hazaérkeztek emésztő gondjaikkal is, oda, ahová árvaságuk kezdete óta vágyakoztak: a nemzet védelmező karjaiba.

Egyetlen népköltőjük, Lakatos Demeter egyik versében a csángóknak ez a reménykedése fejeződött ki. Édesapja sokszor kézen fogta a gyermek Demeter Lászlót - ez volt a költő polgári neve -, nyugat fel mutatott, ahol a nap minden este "leszentül", és lelkéhez szólott: tudja meg jól, hogy "Ot vagyand a mük országunk". Nem valaminő "országárulás" volt ez, hanem a szülőföld hűségén maradva, vágyakozás a nyelv, a szellem éltető és megtartó közösségére.

Ez a közösség vállalta magára most, hogy a világegyház feje, II. János Pál pápa színe előtt, a bukaresti kormánynál és a Bákó megyei helyi hatóságoknál egyképpen új érvekkel, megfontolásokkal bizonyítja a csángók kérésének jogosságát. Amit Csángóföld fiai elemi igényként fogalmaznak meg - imádkozhassanak, tanulhassanak anyanyelvükön -, azt az állami vezetők diplomáciai régiókba emelve fejtették ki. Milyen magától értetődő, mégis történelmi távlatot nyitó Göncz Árpád köztársasági elnök érvelése: aki nem imádkozhat anyanyelvén, az nemcsak a nyelvét, hanem az imádkozást is elfelejti. Milyen gyakorlati érvényű, cáfolhatatlan igény Dávid Ibolya miniszteraszszonyé: ha Romániában külön minisztere van a kisebbségvédelemnek, akkor elsősorban az ő kötelessége őrködni a nemzetiségi jogok biztosításán, egyebek között az anyanyelv szabad használatán. Németh Zsolt államtitkár az újabb román tanügyi rendeletet emelte ki, amely szerint ezentúl nemcsak a szülők, hanem szervezetek kérésére is elindítható a magyar nyelv oktatása Moldvában.

Eddig ugyanis a megfélemlített szülők nem nagyon merészelték aláírni az iskolát, anyanyelvű oktatást kérő beadványokat. Megteheti ezt most már a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, amely a csángók legitim képviselete, egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagszervezete.

Ennek a szövetségnek a helyi képviselője, Duma András mondta Klézsén, hogy Csángóföld nagy történelmi pillanata volt a magyar kormányküldöttség látogatása - amire soha eddig nem volt példa - a moldvai magyaroknál.

(beke)