A Lourdes-i Boldogaszszony ünnepén, amelyet a pápa nyolc évvel ezelőtt a betegek világnapjává nyilvánított, a betegek, kísérőik, orvosok és más egészségügyi dolgozók a Szent Péter téren gyűltek össze, ahol II. János Pál szentmisét mutatott be. Ez az esemény alkotta a betegek ötnapos jubileumának csúcspontját. Kétszáznyolcvan autóbusz, továbbá a római tömegközlekedési eszközök álltak rendelkezésre, hogy a Szent Péter térre szállítsák a mintegy 35 ezer zarándokot, köztük 4000 tolókocsis és ágyhoz kötött beteget, valamint kísérőiket, orvosaikat. A betegeket az oltár közelében helyezték el a 3000 négyzetméternyi területen, amelyet úgynevezett termikus szőnyegekkel borítottak le. Ez volt az első eset, hogy a Szent Péter tér fűtésével próbálkoztak: a szőnyeg alatt elhelyezett elektromos vezetékkel egyfajta padlófűtést sikerült megvalósítani, úgy, hogy 20-25 fokos meleg vette körül a betegeket. Szerencsés módon az idő is kedvező volt, ragyogó napsütésben érkeztek a Szent Péter térre a beteg zarándokok, akiket a szolgálatot teljesítő önkéntesek kedves mosollyal fogadtak, majd meleg tejjel, teával kínáltak.
„Isten ma meglátogatott bennünket, hiszen ő mindig velünk van, de most, a jubileum alkalmával egészen különleges módon megtapasztaljuk Isten látogatását – mondta beszédében a Szentatya. – „Kedves testvérek, vannak közöttetek évek óta ágyhoz kötött betegek. Kérem Istent, hogy enyhítse testi és lelki szenvedéseiteket. Remélem, hogy ez a megható szertartás a betegeket és egészségeseket egyaránt arra készteti, hogy elgondolkodjanak a szenvedés megváltó értékeiről” – mondotta a pápa, hozzátéve, hogy a fájdalom és a betegség hozzátartozik az ember földi életének misztériumához. Kétségtelen: küzdenünk kell a betegség ellen, mert az egészség Isten ajándéka, de fontos, hogy ha a szenvedés bekopogtat ajtónkon, felismerjük benne Isten tervét. A felismerés kulcsát Krisztus keresztje adja. Amióta a megtestesült Ige magára vette gyengeségünket a kereszt misztériumában, az emberi szenvedés is értelmet kapott. Kétezer éve, a passió napja óta a kereszt Isten irántunk táplált szeretetének jeleként ragyog fel. Aki képes ennek elfogadására, megtapasztalja, hogy a hit fényében a szenvedés a remény és az üdvösség forrásává válik.
MK