Pali, messze vagyunk még?

Fertőszentmiklós 4000 lelkes nagyközség, az Ikva két partján, Fertőd és Petőháza közelében. Az 1200-as évek óta lakott hely, amely a török időkben elpusztult, majd a XVI. században a Bezerédyek cselédei és sváb telepesek népesítették be újra. Van egy református imaháza, de többségében katolikus község. Péntek József plébános atya három misét mond vasárnaponként, ezeken összesen körülbelül nyolcszáz ember vesz részt. Sok a gyerek, majd' minden általános iskolás jár hittanra és misére is.

Zsíroskenyérre is futja

Később aztán változik a helyzet - meséli Wertán Pál - harminchárom éves, néggyermekes fertőszentmiklósi apuka és ifjúsági vezető - mint sok helyen másutt, itt is "kibérmálkozik" a fiatalok közül jó néhány az egyházból. Már megtanulták, amit lehetett, most már más, fontosabb dolguk van.

Pali arra jött rá, hogy nincs, nem is lehet ennél fontosabb. Kilenc fiút sikerült meggyőznie, frissen érettségizettek, egyikük technikusnak készül, másikuk főiskolás, és ők maradtak. Maradtak aktívan az egyházban, tagként a közösségben. Több mint három éve már, hogy Péntek József plébános úrral arról beszélgettek: Lehetne-e? Lehetet, és azóta is lehet. Lehet, mert érdemes, lehet, mert jó. Jó hetente egyszer együtt lenni a helyiségben, amelyet a plébános úr a rendelkezésükre bocsájtott, és amelyet a fiúk együtt tettek alkalmassá arra, hogy játszanak, táborozásra, túrára, sportversenyre készüljenek, a Szentírásról beszélgessenek benne.

A Fertőszentmiklósi Katolikus Ifjúsági Csoport (nevük is van!) tagjai havonta kétszáz forint tagdíjat is fizetnek. Így aztán arra is telik nekik, hogy minden második pénteken zsíroskenyér is legyen a Szentíráselemzés, ping-pong, kockapóker, meg a műveltségi vetélkedő mellé. Ennek maguk állítják össze a kérdéseit, mindig az a fiú, aki az előző játékban a legkevesebb pontot szerezte.

Tavaly nyáron egy közeli faluba - viszonylagos ez a közelség -- Csapodra mentek táborozni - biciklivel. Nyolcvanhat kilométer, reggel kilenctől délután kettőig, nem kis feladat egy edzett fiatalember számára sem, mint amilyenek a fertőszentmiklósi katolikus ifjak. Olyan is akad köztük - (na, egyébként megéri a pénzét ez a fiú) - aki eleinte ötpercenként, később percenként, aztán fáradhatatlanul - még szerencse, hogy azért a lába is bírja - félpercenként kiabál a kettővel előtte kerekezőnek: Pali! Messze vagyunk még? Pali igyekszik bölcs lenni, hol azt mondja küzel, hol meg azt, hogy messze. Már csak egy kilométer van hátra, jün a szokásos kérdés: Messze vagyunk még? S Pali válaszol: Még messze!

Sohasem tudjuk pontosan, messze vagyunk-e még, vagy már éppen a cél előtt. Nem is tudjuk meg, míg be nem érkezünk. De abban reménykedhetünk, hogy az út, amelyen ezek a fertőszentmiklósi fiatalok járnak, elvezeti őket a célhoz.

Szikora József
Szerkesztette: Szikora József