A feltámadás és az örök élet hitében, a viszontlátás vigaszával búcsúztunk Kósa Ferenc pápai kamarás című kanonoktól, az egyházzenésztől a székesfehérvári bazilikában.
Az engesztelő szentmisét bemutató Takács Nándor az OMCE püspök elnöke, Tardy László társelnök és Simonyi Gyula ügyvéd a bazilika kórusának tagja méltatták az elhunyt áldozatos és eredményes életművé. Bucsi László elődjeként számos éven át volt az Országos Magyar Cecília Egyesület központi igazgatója, hosszú időn keresztül székesegyházi karnagy, a kispapok és papok tanítója, valamint a Budapesti Kántorképző igazgatója. Nagy mértékben neki köszönhető a szentmise gregorián prefációjának és az olvasmányközi zsoltároknak igényes magyar fordítása. Ő szerkesztette a temetési szertartáskönyv zenei részeit és az értékes motettagyűjteményt is: a "Kórusok Könyvét". Eucharisztikus lelkiség, buzgó Mária tisztelet és magas szintű muzikalitás, tudományos igényesség és fáradhatatlan gyakorlati tevékenység jellemezte életét és munkáját. A "musica sacra" apostola volt. A Mester hűséges követőjéhez illően sohasem önmagáért, hanem mindig másokért élt. A legnehezebb időkben is megőrizte egyenes lelkűségét és papi becsületét. Sokszor megaláztatások és szenvedések között kellett küzdenie a "Ceciliánus" egyházi zene ügyéért is: a gregorián korálisnak, a klasszikus polifóniának, és felbecsülhetetlen értékű népénekeinknek a liturgiában való méltó megbecsüléséért. Tette ezt következetességgel és mindig egyházhű engedelmességgel. Mindig imádkozva vezényelt és énekelt.
Koporsója fölött énekeltek azok is, akik az egész országból, és a határokon túlról jöttek. Tanítványok és munkatársak, papok és hívek, mindnyájan átéreztük, hogy búcsúzásunk csak ideiglenes.
" Akik az igazságra tanítottak sokakat, azoknak lelkei úgy ragyognak majd az örökkévalóságban, miként a csillagok."
Varga László
az OMCE központi igazgatója