A Győri Egyházmegyét Szent István alapította, Esztergom és Veszprém után harmadikként, valószínűleg 1003-ban. Területének zöme a mai Győr-Moson-Sopron megye volt, de hozzátartozott a mai Vas megye és Veszprém, valamint Komárom megye egy része. Első püspöke Radla 1009-ig állt az egyházmegye élén. Hartvik püspök (1083-1105) Könyves Kálmán király megbízásából megírta Szent István király életrajzát és ő jegyezte fel a szent király utolsó szavait, amelyekkel hazánkat a boldogságos Szent Szűz oltalmába helyezi.
A tatárok 1241-ben Győrt is elfoglalták és felégették a templomot és a püspökséget. Az ellenük vívott harcban, a mohi pusztán adta életét a hazáért Gergely püspök (1223-41). A törököknek is áldozatul esett egy győri püspök, Paksy Balázs (1525-26) a mohácsi csatában halt meg.
A török idők után Naprági Demeter (1607-19) kezdte meg a székesegyház újjáépítését. Ő volt az a püspök, aki a Szent László király fejereklyéjét tartalmazó hermát Erdélyből Győrbe hozta.
A XVII. század közepén Lynch Valter clomferti ír püspök kénytelen volt menekülni hazájából a katolikusokat ért üldözés elől. Egy képet hozott magával, amely a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázolja. Püsky János püspök (1651-57) meghívta őt Győrbe és kinevezte helynökévé. Ő 1655-ben bekövetkezett halála előtt a képet a győri székesegyházra hagyta. 1697. március 17-én reggel 6 órától 9 óráig a képen a Szűzanya szeméből véres könnyek gördültek alá. A rendkívüli eseménynek szemtanúja volt Heister Sigbert várkapitány is, valamint a várban szolgáló katonák és a város hívei. Az eseményt a szabó céh jegyzőkönyvébe is feljegyezték és Mogyorósy István városi tisztviselő is ír róla naplójában. Később Zichi püspök márvány oltárt emeltetett, a kép tiszteletére, a kendőt pedig, amellyel letörölték a véres könnyeket, ezüst keretbe foglaltatta és hitelesítéssel látta el.
Zichy Ferenc püspöksége idején 1777-ben állította fel Mária Terézia a Szombathelyi püspökséget. Ezzel kapcsolatban az egyházmegye Vas megyéhez tartozó része a Szombathelyi püspökséghez, a Veszprém megyei rész a Veszprémi püspökséghez lett csatolva.
Az I. világháború után a trianoni békeszerződés kapcsán, az egyházmegye nyugati részéből kilencvenkilenc plébánia Ausztriához került. Ezekből alakult ki a mai Burgenlandi egyházmegye.
A II. világháború idején, amikor a front Győr városát elérte, a Püspökvár pincéjébe menekült lányok és asszonyok védelmében - akiket a kaszárnyába akartak elvinni a szovjet katonák - Apor Vilmos püspök három golyó által megsebesítve 1945. április 2-án a kórházban elhunyt. Halála után azonnal megindult a boldoggáavatási eljárás, de csak 1990-ben került sor a folytatásra, végül 1997. november 9-én Rómában a Szent Péter téren II. János Pál pápa a vértanú boldogok sorába iktatta Apor Vilmost.
II. János Pál pápa 1997. szeptember 7-én ünnepi szentmisét mutatott be Győrött az Ipari Parkban mintegy 150 ezer hívő részvételével. E napon a Szentatya a Püspökvárban találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjaival, majd a székesegyházban imádkozott a Szűzanya kegyoltáránál, szólt a hívekhez, áldását adta rájuk és lerótta tiszteletét a vértanú halált halt Apor Vilmos sírjánál.
A Szentatya rendeletére 1993-ban az Esztergomi egyházmegyéhez tartozó Szigetköz a Győri egyházmegyéhez lett csatolva, Tatabánya és környéke pedig a Székesfehérvári Egyházmegyéhez került.
A Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének háromszáz éves évfordulója alkalmával Pápai Lajos püspök (1991-) 1997-re Mária évet hirdetett meg az egyházmegyében. Az ünnepségsorozat fő ünnepén 1997. március 17-én Gilberto Agustoni bíboros, pápai legátus bejelentette, hogy a Szentatya a székesegyházat bazilika minor rangra emelte.
Az egyházmegye jelenlegi főpásztora, Pápai Lajos 1991 óta áll az egyházmegye élén. Ő a győri püspökség 77. püspöke.
Bóna László nyomán
Szerkesztette: Szikora József
|
A Győri Egyházmegye területe 5005 négyzetkilométer, az itt élő több mint félmillió emberből katolikusnak vallja magát mintegy 370 ezer. A 193 plébánián 157 lelkipásztor dolfozik, így minden papra átlagosan 2400 lélek jut. Ez a szám az elmúlt évtizedek során folyamatosan nőtt. A tendencia romlását talán enyhíti valamelyest, hogy míg tizenhat évvel ezelőtt 14, hat éve 13, kispapja volt az egyházmegyének, jelenleg huszonnyolcan készülnek a győri szemináriumban a lelkipásztori hivatásra. Két éve nem volt az egyházmegyében papszentelés, ugyanezen idő alatt 14 lelkipásztor hunyt el. A papság tehát elöregedett és sok az üres plébánia. Katolikus általános iskola és gimnázium működik Győrben és Sopronban, általános iskola Kapuváron, Csornán, Szanyban, Komáromban és Sopronban, óvoda pedig Mosonmagyaróváron és Sopronban. Szerzetesrendek vezetnek a fentieken kívül oktatási intézményt Mosonmagyaróváron és Győrben. A 370 ezer, magát katolikusnak valló hívő közül csak mintegy 56 ezer, azaz a hívek 25 százaléka gondolja űgy, hogy a szentmise nélkülözhetetlen része az életének. Az adatokat közreadta a "Hitvallás"-ban Kiss Tamás |