VI. Sándor pápa az 1500-as szentévet meghirdető bullájában megtiltotta, hogy a szent kapun megnyitó szertartár befejezéséig, illetve a pápát megelőzve bárki is beléphessen a bazilikába. De a tömegben a várakozás, a teljes búcsú elnyerése iránti vágyakozás olyan erős volt a tömegben, hogy kétszáz személy a megnyitó ceremónia végén - súlyos büntetést kockáztatva - a pápát is megelőzve benyomult a székesegyházba. Ugyanekkor, a falakon kívüli Szent Pál-bazilika kapujának megnyitására delegált bíboros (Giovanni de' Sacchi ragusai érsek) is bajba került, ugyanis nem tudta, hogy melyik is a bazilika három befalazott kapuja közül a Szent Kapu. A biztonság kedvéért mind a háromnak a megnyitására utasítást adott a rituális hármas kalapácsütéssel. A krónikás később leírja, hogy azért voltak a Tevere felőli kapuk mind befalazva, mert a bazilikát őrző bencés szerzetesek féltek a folyó felől jövő, malária veszélyét hordozó légáramlatok bazilikába való behatolásától.
*
Hetvenöt évvel később XIII. Gergely pápa keze kapunyitás közben megsérült, mikor a falbontáshoz használandó ezüstkalapácsának a nyele eltört. A nagy ijedtség és kavarodás közepette a tömeg egy része áttörte magát a kordonon, és a pápát is megelőzve lépték át a szent kapu küszöbét és mentek be a bazilikába. Többen súlyosan megsérültek, köztük a pápai gyóntatók közül is néhányan veszélybe kerültek, miközben várakoztak, hogy szentelt vízzel hintsék meg a megnyílt kapu köveit.
1650-ben is a Szent Pál-bazilikánál történt rendkívüli esemény. Miközben a három másik pátriárkális bazilikánál menetrend szerint történtek az események. Fél órával a kapunyitási szertartás elvégzésére felhatalmazott bíboros érkezése előtt már tárva nyitva állt a kapu. Az történt, hogy az egyik ceremóniamester, aki azért volt ott korában, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e, az újjával megkopogtatta kétszer-háromszor kívülről a kaput. Erre a belül várakozó falbontásra váró kőművesek azt hívén, hogy a pápa kalapácsütéseit hallják, pillanatok alatt lebontották a falat, s kitárták a kaput, amelyen a várakozó tömeg egy része be is özönlött a bazilikába, a többiek pedig hozzáfogtak összegyűjteni a téglákat, hogy haza vigyék emlékbe. Léteznek Rómán kívül is szent kapuk. Pápáktól kapott privilégiumok alapján Itáliában az aquilai bazilikának és a beneventói székesegyházaknak, a nápolyi Szent Péter templomnak, Olaszország határain kívül pedig Lisszabon négy bazilikájának van szent kapuja. Ezekre azonban az előírás, hogy csak a római szent kapuk bezárása után fél ével szabad megnyitni.